Folia archeologica 51.

Prohászka Péter: A mezőberényi kora népvándolás kori sír (1884)

FOLIA ARCHAF.OI.

OC.ICA LI. 2003-2004. BUDAPEST A MEZÓBERÉNYI KORA NÉPVÁNDORLÁS KORI SÍR (1884) I'ROHÁSZKA Péter A Magyar Nemzeti Múzeumba megalapításától kezdve számos régészeti és numizmatikai lelet jutott mind ajándékozás, mind pedig vásárlás útján. A 19. században legnagyobb számban ős- és római kori emlékek határozták meg a régészeti gyűjtemény összetételét, azonban a század utolsó harmadától a népvándorlás kori leletek is egyre gyakrabban kerültek a múzeumba. Kétségtelenül az avar kori leletek adják e kor anyagának legnagyobb részét, azonban a hun és germán emlékek száma sem jelentőségben, sem pedig fontossága szempontjából nem elhanyagolható. így még a kiegyezés előtt - 1859-ben - Kunszt József kalocsai érsek ajándékozásának köszönhetően kerültek a bakodpusztai 5. századi sírok leletei a Nemzeti Múzeumba, majd az 1880-as években a Békés megyei Mezőberény területén talált arany tárgyakat vásárolta meg a múzeum, amelyek sajátos előkerülési körülményeik, illetve a későbbi publikációkban található ellentmondások miatt napjainkig foglalkoztatják a korszak kutatóit.' A fennálló problémák megoldásához feltétlenül át kell tekinteni a tárgyak múzeumba kerülésének történetét és a későbbi publikációkban található, rájuk vonatkozó adatokat. E vizsgálatoknál segítségünkre vannak a Magyar Nemzeti Múzeum leltárkönyvei, amelyek szerint a következő sorrendben vették meg, illetve leltározták be a leleteket: Az első bejegyzés 1884 május 20-án történt, amikor a következő tárgyak kerültek beleltározásra:

2 Ovális karikájú, hatágú csillagformájú díszítményben végződő arany fülbevaló. A hatágú csillagra emlékeztető díszítmény piramisszerűen kiemelkedik, felületének közepén kerek foglalatban almandin- vagy gránátkő. A foglalatból a sarkokhoz gyöngydrót fut, a háromszög alakú cikkelyek közepén keresztformában granuláció van. Á karika átmérője: 4,8 cm, súly: 1 1,30 g (MNM 43/1884.1). Az előbbivel azonos arany fülbevaló. Súly: 9,88 g (MNM 43/1884.2). Arany lemezekből hajtogatott cikádafibula. A domborított lemezből készült testre forrasztották fel a három szögformájú szárnyakat. Mind ezekben, mind pedig a test fejrészén található szemekben kőberakás volt, mely azonban kihullott. A stilizált légyforma feje alatt és a potrohon található a tűtartó szerkezet maradványa. H.: 1,9 cm, súly: 1,8 g (MNM 43/1884.3). À leltárkönyvben még bronz karperecként szereplő csipeszt egyetlen bronzlemezből hajlították, a végein háromszög alakban kiszélesedik. Egyik vége sérült, töredékes. H : 7,3 cm, sz': 1,8 cm (MNM 43/1884.4) Szürkére égetett kicsi korongolt agyagedény széles hassal és kihajló kerek peremmel, a has és a váll éles szögben kapcsolódik egymáshoz. A nyak felső és alsó részén körbefutó vonalak láthatók. A nyaktól a has irányába, egymással párhuzamosan, függőleges besimított díszítés van. M.: 7,6 cm, has átm.: 10,1 cm, talp átm.: 4,6 cm, száj átm.: 6,1 cm (MNM 43/1884.5). Az agyagedény leírása mellett a következő olvasható: „...ebben találtattak a fent leírt tárgyak s a 44/1884 sz.a. leírtak is." ' Kiss 1991. 2 A leltárkönyvi bejegyzéseket idézi: Fettich 1953,47-49.