Folia archeologica 51.

Szabó Ádám: Az apulumi locus. Vázlat egy szentélykörzetről

Az APU LU MI LOCUS 107 salutares), kibővül Liber Páterrel és Liberával, továbbá Silvanusszal. Az eddigi szentélyek mellé pedig Silvanus és Diana szentélyt feltételezhetünk, illetve egy Liber és Libera szentélyt. Ez utóbbiba lehetett befalazva a M. Aurelius Comatius Super által is készíttetett tábla. A Daciában rendkívül népszerű Libernek és Liberának

11

7 35 emléke ismert Apulumból, feliratok és plasztikai emlékek. Egy gyülekezőhelyet, amelyről feljebb már szó esett,

11

8 és ahol Liber Pater hívei is helyet kaptak régészetileg is azonosították, a colonia északi részén.

11

9 A különböző istenalakoknak és köztük Liber Páternek is szentelt feliratos emlékek és reliefek közül öt került elő a gyülekezőhelyről,

12

0 az ismeretlen lelőhelyűek közül néhány idetartozhatott. A talán collegiumi épületről a részletes közlés, illetve okszerű értelmezés nyomán lehet majd többet tudni. A feliratok alapján feltételezhető Liber és Libera szentély az Asklépieion mellett nem kirívó. Athénban az Asklépieion és a Dionysos szentély egymás mellett álltak, mint ahogy a dionysosi jellemzők az epidaurosi Asklépeionból sem hiányoztak Kerényi Károly megállapítása szerint.

12

1 Görögországban a jóslatadó Dionysos, szentélybeni incubatio alkalmával látott álom által gyógyított is.

12

2 Silvanusnak dedikáltan 29 felirat ismert Apulumból, különböző illetve meghatározhatatlan lelőhelyekről.

12

3 Biztos, hogy nem ugyanott álltak mind egykor, azaz nem mindegyik köthető a locusbeli szentélyhez. A „Locus" területéről került elő két Silvanusnak szentelt oltár és egy mára elveszett votivfelirat, amely méreténél fogva táblán is állhatott,

12

4 a Dealul Furcilor lábánál,

12

5 a temetőtől délre, a tótól nyugatra mintegy 200 méterre. A colonia keleti falán kívülről, nem eredeti lelőhelyéről vált ismertté a már többször emlegetett Aesculapius papnak C. Iulius Metrobianusnak is egy Silvanus részére állított oltára.

12

6 A crypta a porticussal, amelyből a crypta valószínűleg az istené, a porticus a hívőké,

12

7 önálló létesítmény lehetett a Locuson belül és az eddig megismert istenalakok valamelyikéhez tartozott.

12

8 A crypta hasonló barlangszerű építmény, mint amit az antrum illetve a spaeleum szavakkal is szoktak jelölni. A crypta esetleg egy mesterséges barlangszentély lehetett, ahol Dianát ezúttal nem testvérével Apolloval közösen, hanem kelta hagyományú területeken is szokásos módon párjával Silvanus Silvesterrel együtt tisztelték.

12

9 A Dealul Furcilor domb helyet adhatott akár egy mesterséges barlangszentélynek is. M. Aurelius Comatius Super Comatius nomen11

7 Ld. Bodor 1963, 221-223. A Severus kor kedvezett Liber és Libera kultusza terjedésének, vö. pl. Birley 1971, 228; ennek eszmei hátteréhez ld. Alföldi 1935, 153. 11

8 Ld. a 43 jegyzetet. 'io IDR III/5, XIX, Pl. Ill, nr. 19 lelőhely, ahonnan az IDR II1/5, 236, 237, 244, 370, 371 feliratok és szobor is előkerültek, vö. még Schäfer-Diaconescu 1997, 195-218; Rusu-Pescafiu-Alicu 2000, 50, Pl. XII. A feliratok a Kr.u. 180-at követő időre keltezhetők. 12,

1 Azonosíthatóan az IDR III/5, 236 - fogadalmi tábla, 237 - szobor, feliratos bázissal, 244 - Silvanus Silvestert ábrázoló feliratos relief, 370 - lovasszobor, kutyával, görög felirattal, 371 - ólomvotiv „dunai lovasistenö táblácska. A lelőhelyhez vö. Diaconescú—Piso 1993, 68 skk. i

2' Ld. Kerényi 1999, 39, és 24 kép. '22 Nilsson 1955, 569. 123 IDR III/5, 320-349. '

2-< Az IDR III/5, XIX, Pl. Ill, nr. 21 lelőhelyről az IDR Ií 1/5, 323 (= CIL III, 1 143), 330 (= CIL III, 1141), 343 (= CIL III, 1167), a Kr.u. III századra keltezhetők. 12

5 A Dealul Furcilor lábától még ismertek Silvanus oltárok, a keleti oldalról - IDR 111/5, 26, a XIX, Pl. III. nr. 26 lelőhelyről. Illetve a nyugati és északi részekről, már a canabae illetve a municipium Septimium területéről - IDR III/5, p. XIX, Pl. Ill, nr. 31 és 40 lelőhelyekről. 126 Az IDR III/5, XIX, Pl. Ill, nr. 15 lelőhelyről az IDR, III/5, 326 (= CIL III. 1144). Kelt. felt. a Severus kor. '

2

7 Ilj. Plinius, Epistula 9. 39. 128 Összefoglalóan a cryptákhoz ld. Coarelli 1973, 9-21. i» Ld. Kerényi 1932, 12. Ehhez ld. még Tóth 1995, 1-12; vö. még Brelich 1938, 46-48.