Folia archeologica 51.
Szabó Ádám: Az apulumi locus. Vázlat egy szentélykörzetről
AZ APU LUMI LOCUS 103 istenség kilétét homály fedi, az eddigiek alapján gyakorlatilag bármelyik római istenség lehet, akinek egyszer is előfordul az Invictus mellékneve. Formai okokból, ismerve Valens eddigi feliratállítási gyakorlatát, talán Nemesis mellé rendelten állíttathatott egy fogadalmi szobrocskát. Azonban Nemesisnek tradicionálisan nincsen paredrosa, így nincs javaslatom az istenség kilétét tekintve. A Virtusnak állított bázis vagy oltár szerves összefüggésben állhat a feljebb tárgyalt Venus Victrix és Mars Invictus feliratokkal. Feltételezhető, hogy ugyanott is volt elhelyezve. Az eddigiek alapján ha Virtusnak oltárt állíttatott úgy Honosnak is minden bizonnyal, ami viszont hiányzik az ismert feliratok közül, de még előkerülhet. Rómában Venus Victrixnek Virtusnak és Honosnak, valószínűleg közös, szentélye állt Pompeius színháza mellett. 9 3 Caius Iulius Valens részletesebben tárgyalt feliratának kiegészítése nyomán, személyében szaporodtak a „Locus" eddig ismert hivatalviselői és munkakörei, valamint körvonalazódik pályafutása is. Mielőtt a „Locus" vezetőjévé vált volna, az egyik istenség sacerdosaként illetve clinicusként működött. Valószínűleg antistes korában is megmaradt a sacerdotiuma, clinicusként nem feltétlenül kellett praktizálnia tovább de nem kizárt. Valószínűleg az antistitium alatt is ellátta a haruspicinát, hivatalosan a város szolgálatában, hiszen a címe is haruspex coloniae volt. Itt felvethető a kérdés, hogy miért ő az egyetlen ismert coloniális haruspex Daciában, holott az ismert városi törvények már korábban világosan rendelkeznek arról, hogy a városvezetőség alkalmazhat haruspexeket. 9 4 Akár anyagi megfontolásból, akár azért mert elegendőnek ítélték az augurokat a megfelelő feladatok ellátására, nincs nyoma haruspexnek Daciából Valensen kívül. Severus Alexander úgy rendelkezett, hogy a haruspexeknek állami fizetés jár. 9 5 A tartomány székhelyén talán ezt követően alkalmaztak hivatalosan haruspexet, vagyis felvethető, hogy Valens haruspicinát említő feliratai Severus Alexander koriak lehetnek, aminek a feliratok külalakja nem mond ellent. Az utolsó felirat, amelyen a locus szerepel, egy nem eredeti lelőhelyű, töredékes oltár, amelyet Antiochus sacerdos loci által állíttatott a nem ismert dedikáló. 9 6 A töredékes oltár dedikációjának második sorából egy CO[— kezdet maradt. Az eddigiekben a sacerdos cím, illetve az etnikailag kevésbbé mérvadó történelmi Antiochus név alapján Deus Co[mmagenus]-ra gondoltak és előtte Iuppiter Dolichenusra, akiknek szentelhették az oltárt. 9 7 A Dolichenus kultuszban nem jellemző a sacerdos loci megnevezés, vagy ha előfordul, úgy a szentélyre vonatkozik. 9 8 Ez utóbbi Antiochus feliratán, apulumi összefüggésben az eddig megismert Locusra utalhat, más hasonló adat nincs. A sacerdosi címre és az Antiochus névre támaszkodó interpretáció mellett ezúttal más lehetőség is adott. Megállapítást nyert, hogy a „Locus" helyet adott egy gyógyintézménynek. Apulumból került elő az az oltár, amelyet L. Ant. Secun. állíttatott I. O. M. Conservatornak és feltünteti a feliraton, hogy az ő szentélyében született. 9 9 Az epidaurosi Asklépieionban szülni nem lehetett, mivel a szülés nem betegség. Azonban ® Vö. Eisenhut 1974, 896-910; Wissowa 1912, 149 sk.; ld. még Bieber 1945, 25-34; vö. még Lochin 1982, 498 skk. ^ CIL II 2 5, 1022 = ILS 6087 = AÉ 1946: 123: Lex coloniae Iuliae Genetivae sive Ursonensis c. 62. História Augusta, Severus Alexander 44. 4 és 27. 6 se CIL III, 7791= IDR 111/5, 223. Kr.u. III. század. 9? B. Angyal-Balla 1972, 93 nr. 2; Hörig-Schwertheim 1987, 152. 9« Ld. Tóth 1976, 15-39. I-d. még a CCID gyűjteményét. 99 CIL III, 1084 = ILS 3015 = Ardevan 1998, nr. 375 = IDR 11 1/5, 211, Apulum: I(om) O(ptimo) M(aximo) | Conservation) | L(ucius) Ant(onius) Secunfdus, -dinus, -dianus?) | Aug(ustalisf) col(oniae) Ap(idensis) \ in his aedib(us) \ natus cum \ Celsina fil(ia) || v(otum) s(olverunt) l(ibens) m(erito).
