Folia archeologica 51.

Szabó Ádám: Az apulumi locus. Vázlat egy szentélykörzetről

AX APULUMI LOCI'S 99 kőemlékeknek a mozgatását, vagyis egyik sem arról a helyről került elő, ahonnan végül ismertté váltak. Ezzel szemben egykor ugyanott állhattak, tehát ugyanonnan hurcolták el őket.

1'

0 Venusnak még két feliratos oltára maradt fent Apulumból. Egyik, amelynek dedikációjában nincs mellékneve az istennőnek, lelőhely nélküli és állíttatója is ismeretlen.

6

1 A másikat Venus Augustának állíttatták.

6

2 1820-ban került elő valószínűleg elsődleges lelőhelyen, a domb (Dealul Furcilor) déli lábánál, a tó (Tàuçor) északi partja mellett,

6

3 vagyis a partoçi részen a „Locus" területén, nem messze a tárgyalt Apollo, Diana és anyjuk Leto részére szentelt hídépítési felirat lelőhelyétől. Az istenek Augustus/

Augusta mellékneveinek használatát a kutatás régóta az uralkodókkal és feleségükkel összefüggésben látja,

6

4 így egy ilyen melléknév feltüntetése önmagában lehet hivatalos, lojalitási gesztus is. AVenushoz kötődő apulumi feliratok kis száma, az említett oltárszöveg Augusta jelzőjével együtt, egy kultuszkörbe és szentélybe utalhatja a Venus Victrix táblát és a Venus Augusta oltárt. A két kőtáblán olvasható dedikáció sajátosan folytatódik. Az állíttató pro salute imperii et senatus populique Romani et ordinis coloniae Apulensis dedikálta fogadalomból mindkét feliratot. A dedikációk kizárják, hogy magánvallásossága okán állíttatta volna őket. Csak hivatalos minőségében járhatott el, ami a megnevezett tisztségeit tekintve a haruspexség nem lehetett, csak a huiusque (huiusce) locus antistitiuma. Az egyik kőtábla dedikációjában szereplő Venus Victrix által képviselt hivatalos lényeg összhangban van a birodalom és a senatus, valamint az apulumi ordo üdvéért szóló dedikációkkal.

6

5 A másik tábla istennevéből csak egy —jvicto töredék maradt, amelyet előbb [Herculi Injvicto,

6

6 majd [Soli Injvicto alakokra javasoltak kiegészíteni.

6

7 Ez utóbbi máig tartja magát.

6

8 A két tábla formai és tartalmi azonossága arra utal, hogy eredetileg egymás mellett párban álltak. Ebben az esetben Venus Victrix paredrosa semmiképpen nem lehetett a Mithrashoz közelálló vagy vele azonos Sol Invictus.

6

9 Az istennevet az antistesi tisztség és az. invictus jelző alapján feltételezték. Az autistes tisztség nem kapcsol6(

1 Emellett a Magyar Nem/eti Múzeumban őrzött darabhoz képest, nem csak a lelőhelyek eltérőek, de a szöveg szerkesztése is. Nem lehetetlen, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött darab egy következő hasonló szövegű felirata C. Iulius Valensnek. "I IDR II1/5, 362. Kelt. Kr.u. II-III. sz. 6

2 CIL III, 1 157 = IDR III/5, 363. Kelt. Septimius Severus kora vagy az őt követő évek. « IDR II1/5, XIX, Pl. Ill, nr. 23. s-t Ld. pl. Wissowa 1912, 84-85 6

5 Alakja főleg ikonográfiailag, de eszmeileg is összemosódott Venus Genetrixével és Dea Romáéval már Augustus korában. Részletesen elemzik pl.: Mellor 1981, 950—1030; Fayer 1976; Ld. még Kádár 1963, 71-83, továbbá Wissowa 1912, 84, 292-293; Ld. még Koch 1955, 828-887; Speidel, 2225-2238. 6

6 Ackner-Milller 1865, nr. 632. Hercules Invictus szerepel a Kr.u. 222-ben állíttatott CIL VI, 323 feliraton is. CIL III, 1 114. 6« l'I. Id. Halsberghe 1972, 172. sa Vö. MacDowall 1979, 557-571; Id. még uo. Chirassi Colombo 1979, 649-672; továbbá vö. Halsberghe 1972, 89—96 - szó sincs bármilyen kapcsolatról Sol és Venus között. Ld. még Altheim 1957, aki szintén nem tud Sol Invictus és Venus bármilyen kapcsolatáról. Más jellegű a Mithras kultusz nymphus beavatási fokozata és a Venus bolygó kapcsolata, vö. C.IMRM. I. nr. 480/1-7; Vermaseren-van Essen 1965, 155-160; Ulansey 1998, 21, 55; Ld. még Laeuchli 1967, 81. Pl. 28; Vermaseren 1971, 22, 3j. etc. A bolygó és a beavatási fokozat közti kapcsolat alapján semmiképpen nem erőltethető össze Venus Victrix és Sol Invictus (Mithras).