Folia archeologica 49-50.

Tibor Kemenczei: Adatok a szkíta jellegű Alföld-csoport ékszerdivatjához

74 TIBOR KEMENCZEI ADATOKA SZKÍTA JELLEGŰ ALFÖLD-CSOPORT ÉKSZERDIVATJÁHOZ A szkíta jellegű Alföld-csoport emlékanyagának egyik jellegzetes részét a bronz, nemesfém, kis spirális karika alakú ékszerek alkotják. A szakirodalomban több néven is említik ezeket az ékszereket, így halántékkarikának, fúlkarikának, hajfonat karikának, spirális függőnek, pontuszi hajkarikáknak is nevezik őket. A viseletük módjára, pontos korú megállapítására néhány, jellemző sírlelet adatait tekintjük át. A temetkezések többsége hamvasztásos rítusú, így nem nyújt adatokat a hajkarikák viseletének a módjára. Feltártak azonban olyan sírokat is, amelyekben a koponya egyik, vagy mindkét oldalán feküdtek ilyen ékszerek, azaz hajkarikaként, hajfonatkarikaként viselhették őket. A hajkarikák lelőhelyei a Kárpát-medencei szkíta jellegű kultúrkör mindhárom csoportjának területén megtalálhatók.

1 A legtöbb az Alföld-csoporthoz tartozik. Megemlítjük még, hogy az említetteken kívúi kerültek elő az Alföld-csoport temetőiből egyszerű, sima vagy sodrott bronz-, ezüst- vagy aranyhuzalból hajlított kis karikák is, amelyek fül- vagy hajkarikák voltak.

2 Ezekkel azonban itt nem foglalkozunk. Hajkarikákat szórthamvas

3, urna4 és csontvázas

5 temetkezések egyaránt tartalmaznak. A hamvasztásos sírokból került elő az elektron, arany bevonatú példányok többsége. Több embertani adat van arra, hogy hajkarikákat nők sírjaiba helyeztek. Számos olyan sírlelet is ismert, amelyekben a feltehetőleg női ékszerkészlethez tartozó karperecek, gyöngyök társaságában fordulnak elő hajkarikák. Feltártak azonban olyan temetkezéseket is, amelyekben fegyverekkel együtt találtak hajkarikákat (pl.: Szentes-Vekerzug 30. sír, Törökszentmiklós-Surján 90. sír, Tiszavasvári-Csárdapart 32, 48. sír, Tiszakeszi-Fáy-kert, Vámosmikola 48. sír), azaz ezek férfiak sírjai lehettek. Ennek ellentmondani látszik az a körülmény, hogy fegyverek két, nőinek meghatározott temetkezésben is voltak (Szentes-Vekerzug 30. sír, Vámosmikola 48. sír). Az adatok többsége arról vall, hogy a hajkarikák nem egyszerűen értékes ékszerek voltak, hanem viselőik társadalmi helyzetét mutatták. Ennek bizonyítékai azok a darabok, amelyek gyereksírok mellékleteiként (Nógrádkövesd 5. sír, Sándorfalva 154. sír), azoknak a családoknak a rangját, jelentőségét jelezték, amelyeknek tagjai az elhunyt gyerekek voltak. A hajkarikák változatai közül azok rendelkezhettek különleges értékkel, amelyek nemes fémből készültek, lemezkúp alakú végeiket granulált gömböcskékkel, ovális filigrán huzalokkal kígyófej formára mintáztak meg. A legszebb állatfejet ábrázoló, aranylemez borítású hajkarikák Pilinyről származnak.

1' Ezek az ékszerek a viselőiknek az Alföld-csoporthoz való tartozását fejezték ki. Ezt a jelentésüket mutatja, hogy az általános divatékszerektől, a karperecektől, gyöngyöktől eltérően divatjuk nem terjedt el a Kárpát-medence nyugati felében. Az ottani, kevés számú lelőhelyükön többnyire más, alföldi eredetű tárgyak is előkerültek (Sopron-Krautacker: 18. ábra 7-12, 15, Szenüőrinc: 17 ábra 8, VelemSzentvid)Jerem K. azt feltételezte, hog)' a Sopron-Krautacker 29 sírban egy alföldi eredetű nő lehetett eltemetve. A nagy Velem-szentvidi kézműves telepen Párducz M. véleménye szerint alföldi kereskedők is jelen lehettek.

8 Az Alföldre a hajkarikák viseletének szokása keletről kerülhetett, ahol azután a helyi kézművesek kissé változtattak ezeknek az ékszereknek a formáján. A Feke-