Folia archeologica 49-50.

Révész László: Honfoglalás kori temető Tiszanána-Cseh-tanyán

280 RÉVÉSZ, LÁSZLÓ 30. sír. ívelten záruló keleti vége felé bővülő hosszú, keskeny, téglalap alakú sírgödör (8. kép). H: 208 cm, sz: 48-50-54 cm, m: 82 cm. A sírban 39-43 éves férfi háton fekvő, nyújtott helyzetű váza feküdt. Az elhunytat a temetés során nem pontosan a gödör hossztengelyébe, hanem a déli oldalfala mellé fektették. T: Ny-K, tengelye 20°-kal tér el déli irányba. Koponyája jobbra billent, az alkarcsontok a medencelapátok szélei alá nyúltak. A csontokat a rágcsálók kissé megbolygatták: a kézcsontokat, a bordák egy részét, néhány csigolyát és a kulcscsontokat. Melléklet: 1. A váz bal vállcsúcsával egyvonalban a sírgödör északi oldalfalánál pengeszerű vastöredék (vaskés vagy nyílcsúcs darabkája ?). Az apró töredék a restaurálás előtt szétmállott. 31. sír. Keleti vége felé szűkülő hosszú sírgödör, enyhén ívelt rövid zárófalakkal (8. kép). Feneke a közepe felé teknősen mélyül, a benne fekvő váz koponyája és lába a medencénél magasabban volt. H: 210 cm, sz: 62-59-50 cm, m: 86 cm. 53-57 éves férfi sírja. A váz h: 163 cm, T: Ny-K, 15°-kal tér el déli irányba. Akárcsak a 30. sír esetében, a váz itt is a gödör déli oldalfalához közelebb feküdt nyújtott helyzetben. Koponyája balra billent. Az erősen behajlított jobb alkar a medencén keresztben feküdt, kézcsontjai a szeméremcsonton nyugodtak. A bal alkarcsont a medencelapát külső széle mellett feküdt, a kézcsontok pedig a combnyakon. Az ágyékcsigolyák környékét állatjárás dúlta szét. Melléklet: 1. A koponyától jobbra, a sír déli oldalfala mellett fiatal juh karcsontja. 32. sír. M: 55 cm. A sírgödör foltja nem látszott meg a feltárás során (8. kép). 69-73 éves férfi sírja. A váz bal oldalán feküdt zsugorítva. Jobb lába egészen a jobb könyökhöz felhúzva, a bal nyújtottabb. Teljes h: 157 cm, zsugorított h: 105 cm. T: Ny-K, tengelye 37°-kal tér el északi irányba. A koponya összeroppanva került elő, de a többi csont is erősen töredékes. Az alkarcsontokat a feltárás során az ásó törte össze és eredeti helyéből kimozdította, kivéve a könyök felőli végüket, amelynek alapján megállapítható volt, hogy a kezek az arc elé lehettek hajlítva. Melléklete nincs. 3. A TEMETŐ KITERJEDÉSE A temetőtérkép tanúsága szerint (3. kép) a leletmentő ásatások során a homokbánya azon oldalát, ahol sírok előkerülése várható volt, sikerült körös-körül átkutatni. Dienes feljegyzései arról tanúskodnak, hogy a temetőt (pontosabban annak maradványát) teljesen feltártnak tekintette, bár megjegyezte: ,A meglehetősen szétszórt csoportokban történő temetkezés zavarja tisztánlátásunkat és lehetséges, hogy az eddig ismeretlen fajtájú temetőnek - számunkra nem is sejthető helyen még lappanghatnak sírjai. Ennek persze a valószínűsége kevés, hiszen a bányát művelő helyiektől megfelelően tájékozódtunk és amennyire az anyagiak engedték ásatással is igyekeztünk meggyőződni a temető kiterjedéséről." A nagyméretű összefüggő ásatási felületen kívül még két különálló ásatási szelvényt nyitottak: a bánya északi partfala mentén egy 10 x 3,4 m-es szelvényt mélyítettek le, a kísérlet azonban meddő maradt. A bánya nyugati sarkánál 3x5 m-es szelvényt ástak, mivel egy homokot bányászó cigányember állítása szerint 1959-ben valahol e tájon bukkantak rá egy sírra. Mellékletéről is tudott, egyetlen (három darabra tört) karperecről. Dienes számára azonban — minden bizonnyal joggal - gyanús volt az a körülmény, hogy a sírt úgy jellemezte, mintha abban (a 2. sírban látott módon) egy anya lett volna gyermekével együtt eltemetve. A 2. sír halottjáról, a gyermekét még a sírban is magához ölelő anyáról annak idején sok szó esett a faluban, alighanem ez mozgatta meg e „szemtanú" képzeletét is. Sem a szelvény, sem az azon a részen az ásatás idején is folytatott nagyarányú homokkitermelés nem