Folia archeologica 49-50.

Viola T. Dobosi: Elefántmaradványok mint nyersanyagok négy őskőkori lelőhelyen

E

X PROBOSCIDEIS 27 EX PROBOSCIDEIS Elefántmaradványok mint nyersanyagok négy őskőkori lelőhelyen. A kiválasztott négy lelőhely Vértesszőlős, Tata, Istállóskői barlang és Esztergom-C iyu rgy a 1 ag. A négy lelőhelyről bemutatott l-l tárgyat az az egyetlen tény kapcsolja össze, hogy Proboscida maradványból készültek. A tárgyak különböznek egymástól: - abszolút kronológiai helyzetükben - a kísérő kőeszközkészlet által meghatározott, tipológiáikig megalapozott kulturális besorolásban Vértesszőlős alsó paleolit lelőhely a második/Mindel eljegesedés egyik interstadiálisából, Tata kavics-mousterien iparának a kora Riss/Würm interglaciális vége, Istállóskői barlang java-aurignaci rétege középső Würmre datálható, Esztergom—Gyurgyalag a Würm legvégéről nyíltszíni epipaleolit telep, - megmunkálásban: van közöttük retusált, csiszolt, lyukasztott, - funkcióban: talán fegyver , esetleg presztízstárgy volt a csontpálca, munkaeszköz a „szakóca" és a lapát, a tatai csiszolt foglemeznek gyakorlati, mindennapi funkciója a hagyományos tipológiai ismereteink (és feltételezéseink) szerint nincs, hasznosságon túli spirituális jelentősége (is) lehetett, -különböző a Proboscida jelentősége az adott lelőhely fauna-összetételében: Vértesszőlősön ez. az egyetlen eszköz képviseli a genust, Tatán Mammuthus a vezető faj, az Istállóskői barlangba és az esztergomi telepre feldolgozottan került be a Proboscida-maradvány - különbözik a felhasznált/megmunkált test-régió: Vértesszőlősön és Esztergomban hosszú csont töredéke, Istállóskőn agyar és Tatán foglemez. -a beszerzés módjában: Vértesszőlősön mint a kortárs fauna része, feltehetően gyűjtött csont, Tatán zsákmány, bár az elejtés/aktív vadászat módjáról nincsenek adataink, az Istállóskői barlang középhegységi környezetében idegen elem/ manuport, Esztergom—Gyurgyalagon (esetleg) már fosszilis csont begyűjtése. T. Dobosi Viola