Folia archeologica 49-50.

Gróf Péter - Gróh Dániel - Mráv Zsolt: Sírépítményből átalakított küszöbkő a Visegrád-Gizella majori későrómai erődből

SÍREMLÉKEKBŐL ÁTALAKÍTOTT KL'S/.ÖBKÖ 249 radt rendszer fő részei a padlót tartó téglaoszlopok, az ólomcsöves vízvezetékkel ellátott két terrazzo burkolatú fürdőkád, valamint a falak mentén, 70 cm magasságig ép tubulusok. A fürdő D-i falának áttörésével készítették el a 320x580 cm-es alapterületű fűtőhelyiséget (praefurnium), amelyet csak az erődfalakon kívülről lehetett megközelíteni. A toronyban a fürdő melletti, részben feltárt helyiség is hypocaustumos fűtésű. Az erőd udvarán és termei alatt a Kr. u. I. századig vagy még tovább itt élő kelták emlékanyaga került elő. A kelta település még az erőd építésének megkezdése előtt elpusztult. Az erődöt D-DK-i irányban karéjozó domb aljában, a patakhoz közel feltárt, több mint két tucat szabadban lévő, sütő-főző kemence a feltételezett településhez tartozott. A Keserű-víz patak bal partján levő K-Ny-i lösz teraszon

8, a lovardától 250-300 m-re a 11. sz. út tervezett áthelyezését megelőző leletmentő ásatás során az erődhöz tartozó temető 226 sírját tártuk fel

1'. E rövid összefoglalás után a továbbiakban az erődben előkerült mészkő faragvánnyal kívánunk részletesen foglalkozni. Az erőd DNy-i saroktornyának feltárása során nagyméretű, ép, édesvízi mészkőből faragott küszöbkövet találtunk a toronyépület bejáratában, amely a toronynyaknál nyílik (2. ábra). Ez az ajtónyílás köti össze az ún. D/II1 helyiséget

1

0 a DNyi saroktoronnyal. Az eddigi kutatások szerint az erőd ÉK-i, DK-i és DNy-i saroktornya kis legyező alakú

1

1 méretben és formában egyező, míg Pannoniában egyelőre analógiák nélküli az ENy-i, 4. saroktorony, amely nagy legyező alakú

1

2. A DK-i és a DNy-i saroktornyok bejáratnál egy-egy derékszög záródású kőfelület figyelhető meg, az első építési periódus járószintjének megfelelő magasságban. Ez a főfalak találkozási pontja, egyben a belső falsarok. A hypocaustumos fürdővel ellátott ÉNy-i saroktornyot, a D-i saroktornyokétól eltérően nem a toronynyakon át, hanem az É-i zárófalon épített küszöbköves bejáraton keresztül lehetett megközelíteni, ebben az esetben a falsarok a tornyon kívül van, illetve egyben a torony zárófala is. Ezek a megfigyelések azt bizonyítják, hogy az erőd építésekor először a főfalakkal alakítottak ki egy nagyméretű (kb. 4Ox40-es) négyzetet és ehhez sorrendileg később épültek a saroktornyok

1

3. Építészetileg indokolt a zárt falsarkok megépítése, mivel a legyező alakú tornyok szárainak az egyenlőtlen terhelésből adódó mozgása az egyenlőtlen alapmozgás következtében stabilitási problémákat okozhatna az építményen.

1

4 A zárt négyszögforma segítségével a tornyok helye jobban kijelölhető, kiszerkeszthető. A D-i saroktornyok esetében feltártuk a toronybejáratok csatlakoztatását az előttük lévő helyiségekhez. A DK-i toronynál a bejárati külső falsarkot ívesen lekövezték (mélységben is), itt a feltárás során néhány kisméretű padlótéglát (5x10 cm) találtunk. A DNy-i saroktorony esetében a bevezetőben említett küszöbkövet átlósan ráhelyezték a falsarokra, megfaragták és úgy igazították a bejárati nyílásba, miáltal az. eredetileg szabályos téglalap alakú kőelem kissé trapezoid alakúvá vált. A küszöb* A lelőhely a szakirodalomban Visegrád-Diósként ismert, azonos a gizellamajori erőd temetőjével. 9 Gróf 1992, 132-133. 1

0 A nagybetű az égtájnak megfelelő rövidítés, a római szám a feltárás rendjére utal. 1

1 1.

ander 1984 246-247; fig. 265, type A 1

2 Lander 1984 247-248; fig. 265, type B 1

3 F.z időben minimális eltérés is lehet " Mezős Tamás szíves szóbeli közlése, amelyet ezúton is megköszönünk.