Folia archeologica 49-50.
Melinda Torbágyi: Két kelta éremkincslelet a Magyar Nemzeti Múzeumból (Velem-Szentvid és Ostffyasszonyfa)
KÉT KELTA ÉREMKINCSLELET A MAGYAR NEMZETI MÚZEUMBÓL (Velem-Szentvid és Ostffyasszonyfa) A Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára két velemi típusú érmekből álló kincslelet példányait őrzi. Sajnos egyik lelet sem teljes. Előkerülésüket követően mindkét leletről megjelent egy-egy rövid közlemény, de sem fényképeket nem közöltek, sem verőtő-változatokat nem különítettek el a publikálók. Jelen tanulmányban a kincsek fennmaradt darabjait mutatom be verőtő-változatok szerint csoportosítva, fényképekkel illusztrálva és beleillesztve az utóbbi évtizedek kelta numizmatikai kutatásainak keretébe. A velemi típusú érmek eredetét a rákosi típusban lehet keresni. Az előlap előzménye a rákosi típus ím. egyenes orrú változata, a hátlapé pedig az ún. philippeus lovas típus lehet. A velemi típusnál 6 előlapi és 20 hátlapi verőtő-változatot lehet megfigyelni. Ezek többsége azonban szoros kapcsolatban van egymással után-, illetve átvésések révén. A verőtő-változatok alapján a verésen belül két szakasz különíthető el. Az elsőben egy igen intenzív verés folyhatott, mivel ekkor három különböző előlapi verőtövet is készítettek, és a hátlapokat is sűrűn kellett cserélni, után vésni vagy átalakítani. Feltehetően egy rövid szünet után újra elkezdtek pénzt kibocsátani, de ekkor már nagyon erőteljesen stilizált hátlapi verőtöveket használtak. Ezekhez viszont csak egyetlen, egy a korábbi időszakban készült előlapi verőtő átvésésével készült verőtövet használtak. A velemi típusú pénzek tipológiai párhuzamaik, 9,75 g-os átlagsúlyuk, valamint előkerülési környezetük - Velem-Szentviden a késő La Tène oppidum területe alapján a Kr. e. 1. századra keltezhetőek. A finomabb kronológiához elsősorban a felülveretek nyújtanak támpontot. Velemi típusú pénzeket vertek rá a noricumi pénzverés egyes csoportjaiba tartozó érmekre, illetve azok közül egyeseket velemiekre. A noricumi pénzverés részletes feldolgozása Göbl munkáiban található. Az általa nagyon alaposan és részletesen kidolgozott relatív kronológia alapjaiban máig megállja a helyét. Abszolút kronológiai keltezéseivel azonban óvatosan kell bánni. Az utóbbi néhány év újabb leletei - elsősorban Enemonzo 1998 - világosan bizonyították, hogy a noricumi pénzverés egésze nem szorítható be a Kr. e. I. század nagyjából középső harmadára. A noricumi pénzverés korai szakaszának kezdetét ma már egyértelműen a Kr. e. 2. század közepe, 3. negyede táján kell keresni. Nem kizárt, hogy ennek alapján más, ezt követő csoportok keltezése is módosulni fog, még ha ezekre ma még egyértelmű bizonyíték nem is áll rendelkezésre. A velemi típusú érmekkel kapcsolatban álló noricumi éremcsoportok sajnos ép pen ebbe az utóbbi kategóriába tartoznak, ahol a keltezés bizonytalan. Jelenleg csak annyi tekinthető biztosnak, hogy a velemi érmek verését valamikor a Kr. e. 1. század első felében kell keresni. Korábbi verésük valószínűtlen, mivel átlagsúlyuk lényegesen alacsonyabb, mint a biztosan Kr. e. 2. századra keltezhető c. 12 g-os érmeké. A Kr. e. 1. század közepe vagy annál későbbi időpont sem valószínű, mivel ennek a korszaknak az éremveréseivel (boi hexadrachmák, noricumi éremverés fiatalabb fázisa) semmiféle kapcsolatban (tipológia, felülveretek, közös leletben való előfordulás) nincsenek. Az érmek készítési helye nagy valószínűséggel a Velem-szentvidi oppidum lehetett. Torbágyi Melinda