Folia archeologica 48.

Szabó Ádám: Suetrius Sabinus „újabb” felirata Pannoniából.CIL, III, 10490 = RD,369

94 SZABÓ AD AM látványos hűségnyilatkozatát a császári fennség felé, a tárgyalt felirattal ellátott posztamensen álló szobor által az aquincumi helytartói palota közelében. 5 1 Fel­iratok állíttatásában nagyon szorgalmas volt, amint azt az általa emelteit oltárok­ból és bázisokból látjuk, amelyek között található még császárnak dedikált felirat helytartóskodása évéből: CIL, III, 10491 Aquincum - Im[p. Antonino Aug.] | Suetrius Sabinus | leg. Aug. pr. pr. \ prov. Pann. Inf. | devotissimus \ numini eius, amelyen az uralkodó isteni valójának szóló ön-devotióját hangsúlyozza. 5 2 A fentiek alapján tehát a felirat állítója Suetrius Sabinus, aki különleges megbí­zatása folytán időzött Kr.u. 214-ben 5 3 Pannoniában az itt tárgyalt felirat által is megerősítetten, mint iudex ex delegatu principis cognitionum sacrarum Caesar lanarum. 54 így a felirat állíttatási ideje legalábbis az utoljára felírt tisztségeket tekintve, szöve­gezése és szerkesztése szerint legkésőbb Kr.u. 214, mivel a következő évben már máshol tevékenykedett. A császár akinek állíttatta csak Caracalla 5 5 lehetett (Kr.u. 211-217). Az itt 4-es számú feliraton szereplő principum kifejezés, ami többesszámban áll, már több kutatót gondolkodóba ejtett. Legújabban M. PEACHIN szerint, az állíttatok vagy a kőfaragó tévedéséről lehet szó. 5 6 Azonban ez esetben a kifejezés, mint 'császári' értelmezendő így nem tekinthető hibának. Ezek után a kiegészítést a látható felirat alapján kell megkísérelni, bármennyi­re szokatlan, bár nem magyarázat híján való a szöveg szerkezete, ahogy feljebb szó esett már róla. A császári maiestasnak e korban dedikált devotiós feliratok egy­máshoz hasonló szerkezetűek. Legelöl általában a császár neve szerepel dativusban - ez a kiírás változó lehet, az íráshordozó kőemlék méretei által adott hely függvé­nyében az egész rövidtől a teljes titulaturáig, utána az állíttató személy vagy intéz­mény, majd maga a dedikáló formula vagy a feliratállítás oka és utána a dedikáció. A felirat vége is változó lehet mert intézmény esetében szerepelhet ott pl. annak a személynek a neve, aki az intézmény nevében eljár. Gyakori az az eset is, amikor maga az állító szerepel a felirat legvégén a dedikáló formula után. Tárgyalt felira­tunk esetében a császár neve után, ami a kőemlék méreteit tekintve nem lehet túl hosszú, jön a felirat állíttatójának a neve és hivatali tisztségcíme szintén nem túl hosszan és a feliratállítás okát megnevezően a dedikáló formula. Ezt követően elég rendhagyó módon az állíttató egy szabott idejű hivatali és két állandó jellegű címe következik. Az utóbbiakban körülbelül egy időben lehetett hivatalosan meg­erősítve - a consulságban egész biztosan a Kr.u. 214 év elején -, a bázis állítását közvetlenül követő időben, ezért kerültek utólag felvésve a szöveg legvégére. Ugyan­így ezért szerepelnek az itt is bemutatott ereszkedő cursusfeliratokon (1-4) közvet­lenül egymás mellett a nevét követően, esetenként mint az aktuális időben leg­utoljára kapott, máskor mint az egyébként is legnagyobb presztízsű tisztségei. 5 7 A kiegészítéskor figyelembe kell venni továbbá, hogy az általa állíttatott már idézett 5 1 A helytartói palotához és környékéhez ld. Szilágyi 1945, 29-153; Szilágyi 1958, 53-77; utoljára Kérdő 1997, 27-39. 5 2 Brelich 1938, 87, 152 jegyzet. 5 3 Peachin 1996, 103 szerint a tisztség viselése eltarthatott Kr.u 215-ig is. 5 4 A hivatal leírását és a tisztségviselők hivatali tevékenységét ld. Peachin 1996, 154-187, valamint az összes eddig ismert tisztségviselőt, pályafutásuk egyes állomásainak és családi hátterüknek részle­tezésével ld. uo. 92-153. 5 5 Rövid életrajzként ld. pl. Grant 1996, 113-115. 5 6 Peachin 1996, 104, egyéb magyarázati lehetőségeket ld. uo. 57 jegyzet. 5 7 Első consulságának éve (Kr.u. 214) biztos, Schumacher pedig a pontifexek és augurok testületeibe való cooptációját is erre az időpontra javasolta logikusan - pontifex ld. 1978, 675 nr. 99 „um 214"; augur lel. uo. 681 nr. 47 „um 214 (?)". A kérdőjel talán fölösleges is, a feliratokon következetesen egymás mellett álló három cím az egyidőre való keltezést támogatja, ami a consuli cím után legké­sőbb Kr.u. 214-re esik. A három cím együttes feltüntetésének sorrendi gyakorisága - consul, pontifex, augur - esetleg kronológiai egymásutániságot is kifejezhet (bár a sorrend nem ugyanaz minden feliraton ld. itt nr. 1-3 feliratokat), de akkor is a Kr.u. 213 év legvégét (kijelölve) és a 214 esztendő­ket (beiktatva és cooptálva) érintően.

Next

/
Thumbnails
Contents