Folia archeologica 48.

Szabó Ádám: Suetrius Sabinus „újabb” felirata Pannoniából.CIL, III, 10490 = RD,369

CIL,III, 10490 = RD,

369 93 következő tisztségeket töltötte be: curator rei publicae Ocriculanorum; curator viae Latinae; iuridicus per Aemiliam et Liguriam és legátus legionis XXII Primigeniae Mogontiacumban. Caracolla alemann háborújában praepositus vexillationis in Germanica expeditionis egyúttal Raetia-i helytartó is. Kr.u. 213 őszén comes Augustivá tette a császár.

4

0 Kr.u. 214-ben consul Ordinarius.

4

1 Következő tisztsége a consulatusa évére is biztosan keltezhetően, iudex ex delegatione cognitionum Caesarian(arum),

4

2 illetve [iudex ex] delegatu [pjrincipum in provincia [fPannonia Superiore item] Inferior [e],

4

3 amely elnevezések ugyanazon tisztséget takarják.

4

4 A következő évben praefectus alimentorum és electus ad corrigendum statura Italiae. Rögtön ezt követően Pannónia Inferior helytartója volt Macrinus hatalomátvételéig, vagyis Kr.u. 217 áprilisáig. Ezt az időt valószínű Aquincumban töltötte.

4

5 Elagabalus vagy Severus Alexander alatt, egy közelebbről nem meghatározható tartományt igazgatott. Kr.u. 228 és 235 közöttproconsul-kéntAfrica provincia élén állt, Kr.u. 238-ban praefectus urbi?

4

6 majd Kr.u. 240-ben consul iterum volt.

4

7 A fentiekből és az itt 4-es számú felirat kiegészítéséből is valószínűsíthető, hogy Kr.u. 214-ben első consulságának évében Pannoniában is tartózkodott, egy különleges polgári megbízatás alkalmából.

4

8 Ahogy J. FITZ írta: "Der Auftrag wurde 214 erteilt, konnte also möglicherweise mit der Reorganisierung von Pannónia Superior und Inferior zusammenhängen."

4

9 Vagyis első consulságának évében, Pannónia Inferiorban is találkozunk Suetrius Sabinussal, mint iudex ex delegatu principis-szel. E hivatal teljes címe a következő: iudex ex delegatu principis cognitionum sacrarum Caesarianarum.

5

0 Nyilván ittléte alkalmából sietett leróni vallási jelleggel is bíró 3

1 Aquincum vallási életének keretében tárgyalta még ezen feliratokat Alfóldy 1963, 53. 3

2 "Sacerdotia haec quo tempore Sabinus adeptus sit cum ignoremus, hic iis locumdedimus post consulatum", írta Mommsen 1872, 137 - valószínű ahogy már szó volt róla, hogy közel egyidoben kapta a tisztségeket, melyeknek felírási sorrendje azonban nem következetes minden esetben pl. a CIL, X, 5398 = ILS, 1159 aquinumi feliraton (itt nr. 2) pontifex, augur, consul Ordinarius a sorrend, így nem állíthatjuk teljesen biztosan csak valószínűsíthetjük, hogy előbb a consulságot kapta volna. 3

3 Degrassi 1952, 60; Fitz 1994, 1028 ld. még Alföldi 1942, 297 továbbá még CLRE 1987, 3. 3

4 Fitz 1994, 1029. 3

5 Ld. a 27 jegyzetet, továbbá Fitz 1994, 1028-1029; Peachin 1996, 101-106; további bővebb irodalommal Fitz 1994, 1028 és Peachin 1996, 102-103 old. 50-55 jegyzetek. 3® AÉ, 1985: 332. 3

7 Az idézett művek szerzői felváltva használják a két évszámot. Legújabban az Alfóldy (2000) által a CIL, VI Suppl. 8, 41194 mellé írt jegyzetben - p. 4980, születésének évszámaként „Vir natus circ. a. 175" szerepel. 3

8 Vö. CIL, VI, Suppl. 8, 41193 = CIL, VI, 1551 + CIL, VI, 1477; Peachin 1996, 102. 3" Ld. CIL, X, 5178, itt nr. 1 felirat. 4(

1 Összefoglalóan a tisztséghez ld. Halfmann 1986, 92-103. Ezen belül Suetrius Sabinusra vonatkozóan ld. 100 továbbá 251 nr. 71. 4

1 Vö. Alföldi 1942, 297; Leunissen 1989, 256, 320, 353, 359. 4

2 CIL, X, 5398 = ILS, 1159, itt nr. 2 felirat. 4

3 CIL, X, 5178 = Fitz 1994, 1027 nr. 6, vö. uo. 1028, itt nr. 1 felirat. 4

4 Mommsen 1872, 137 állapította meg legkorábban, egyébként ld. Peachin 1996, 105. A tisztségre a császár jelölte és nevezte ki őket, vö. CIL, VI Suppl 8, 41237 - egy iudex vice Caesaris „electo ab imperatore". 4

5 Fitz 1994, 1029. 4

6 Peachin 1996, 103 és uo. 53 jegyzet. A Kr.u. 235 és 238 közötti időhöz ld még Dietz 1980, 192-196. 4

7 Pannóniai tevékenységéhez lel. még Alföldi 1942, 298-299, 307. 4

8 Ld. még Alföldi 1942, 307. 4

9 Fitz 1994, 1028-1029. 5,

1 Peachin 1996, 103. E rendkívül ritka hivatal - 14 személyt ismerünk (Peachin 1996, 92-140) - a Severus kortól, pontosabban a III század legelejétől létezett. Összefoglalóan ld. Peachin, 1996. Beszédes az általában vett elnevezése - Iudex vice Caesaris. Altalánosságban úgy határozható meg az időlegesen betöltött funkció jellege, hogy a tisztségviselő császári jelenlétet kívánó adminisztratív és jogi ügyek lebonyolításában a császár akadályoztatása esetén helyettesítette az uralkodót a feladat kívánta hatáskörben, vagyis helyetteseként eljárt az uralkodó nevében - Peachin 1996, 154-