Folia archeologica 48.

Szabó Ádám: Suetrius Sabinus „újabb” felirata Pannoniából.CIL, III, 10490 = RD,369

CIL,III, 10490 = RD,

369 87 A Duna szabályozásakor kikotort lelőhelyről több adattal rendelkezünk,

5 amelyek e töredékes felirat értelmezésében segíthetnek. A pesti oldalon állt egykor a rákospataki ellenerőd,

6 amelyet a Hajógyári szigeten fekvő helytartói palotával egy híd kötött össze.' Ennek egyik pillére pontosan a Fürdőzátonyra esett (5 ábra), amelyen épületmaradványokat figyeltek meg és egyéb feliratos kőemlékek is előkerültek róla.

8 Feliratunk tehát eredetileg a Fürdőszigeten levő épületmaradványokkal függhet össze több más kőemlékkel együtt, amelyek a rákospataki erőd Fürdőzátony - helytartói palota vonaláról, a Fürdősziget és környékéről kerültek elő, köztük több olyan is, amelyet magasrangú személy állíttatott.

9 Az innen előkerült feliratos kőemlékek sérülései, a kiálló párkányzatok lefaragott volta, az utólag bemélyesztett szabályos alakú lyukak, a mélyedésekbeni mésznyomok mind másodlagos, bizonyosan 4. századi felhasználásra utalnak, mivel szövegük szerinti kronológiájuk Commodus korától a tetrarchiáig terjedő időszakot öleli fel.

1

0 Ebben az idősávban állíthatták a szóban forgó feliratot is. Az Aquincum előterében fekvő lelőhely fontosságát a városi topográfia keretén belül kiemeli egyrészt a helytartói palotával való közvetlen összeköttetése, másrészt a rajta átvezető híd által, a szó szoros értelemében vett "pillére" volt a túlpart majd a rákospataki erődön keresztül a Duna-Tisza közötti barbaricum felé irányuló forgalomnak (5 ábra). A lelőhely topográfiai helyét, az építőanyagként felhasznált feliratos kőanyagot valamint a vaskos falmaradványokat

1

1 tekintve inkább valószínűsíthető egy későrómai, a határvédelem szolgálatában álló építmény, semmint egy fürdő, amint azt a hőforrások alapján is

1- hitték. Feliratának jellege és szerkezete alapján kőemlékiink egy szoborbázis része volt, pontosabban egy posztamens előoldalát alkotó befalazott tábla. Erre utaló két oldalának is recés a megmunkálása, a hátoldal egvenetlen durva felülete és leginkább a dedikáló formula, amely császároknak állított szobrok talapzataira írt feliratok jellemzője. A szöveg és a tábla méreteit tekintve: a kőemlék alakja az aljától számítva a tetejéig keskenyedik, nem egyedülállóan a pannóniai feliratok között 5 Németh 1998, 141-159 a régebbi irodalommal. 6 Szilágyi 1949, 72-79; a témához ld. még Mráv 1996, 15 további irodalommal. 7 Németh 1998, 142 és uo. 155, 6 kép. 8 Németh 1998, 142-143; Salamon 1878, 334-335. 9 CIL, III, 10466; CIL, III, 10406 - praefectus legionis; CIL, III, 10416; CIL, III, 3429 = ILS, 4616a; RD, 357 - leg(atus) leg(ionis) p. p.; CIL, III, 15156- L. Flavius Aper praeses; CIL, III, 3429 = ILS, 4616a = RD, 3; ld. még Salamon 1878, 334-335; CIL, III, 3428 = RD, 33; ld. még Hampel 1909, 53 - az utóbbi kettőt Suetrius Sabinus a 215-217 év Pannónia Inferior-i helytartója (ld. Fitz 1994, 1008, 1027-1029; Alfóldy CIL, VI Suppl. 8, 41194 jegyzete - p. 4980) állíttatta. 1

0 Az egyértelműen keltezhető féliratok szerint: Kr.u. 191- CIL, III, 10466 - és Kr.u. 290 - CIL, III, 10406 - között. 1

1 Ld. még ArchÉrt 1873, 224 ahol a Hon című lapra hivatkozva írták: „A dunaszabályozási munkálatok alatt a Margitsziget csúcsa és az újpesti sziget között van az u. n. nagy zátony, melynek szétkotrásán most egy gép dolgozik, már egy nét óta küszködik e gép egy régi falmaraavány alapköveivel, a mire a zátony tövében akadt. - Ez épület alkalmasint valami régi római fürdő lehetett, melynek itt létezéséről a szájhagyomány is megemlékezik. (Ugyanitt tudósítanak az RD, 357 Danuvius oltár előkerültéről is.)... - A kotrógép merítő vedrei félhüvelyk vastagságú vaslemezekből vannak alkotva, s mégis üveg gyanánt pattognak el a régi falmaradvány kövein s az erős láncz is többször elszakadt. - (Hon)' ; Az ArcnÉrt 1875, 31 oldalon pedig egy Danuvius Defluens-nek szentelt oltár (nem azonos az előbbivel) ugyanonnan való előkerültéről tudósítanak majd írják tovább, hogy „Rómer törekvése volt főleg a homokzátonyon észlelhető régi alapfalak irányát nyomozni s ez által lelet-térképünkhöz újabb kiindulási pontokat vívmányozni. E törekvése részben sikerült is s a legnyomósD érveket nyerte arra nézve, hogy a homokzátonyon levő alapfalak tényleg római eredetűek." Sajnos Rómer Floris itt említett rajzait sehol nem találtam közölve, az építmény léte azonban biztos. Építéséhez használták fel építőkő gyanánt feliratunkat is. 1

2 Salamon 1878, 332-335. A helytartói palotával és a Fürdőszigettel szemben a balparton fevő rákospataki erőd, amely a feljebb említett híd védelmét tölthette be, Valentinianusig használatban volt - Mócsy 1990, 106-107.