Folia archeologica 48.

Simán Katalin: Az őskőkori pattintott kőeszköz gyártása és szakkifejezései

FOLIA ARCHAEOLOGICA XLVIII. 2000. BUDAPEST AZ ŐSKŐKORI PATTINTOTT KŐESZKÖZ GYÁRTÁSA ÉS SZAKKIFEJEZÉSEI SIMÁN Katalin Vértes László 1960-ban két cikkben,

1 1965-ben peclig a magyar paleolitikum kézikönyvében

2 foglalkozott a paleolit technológiával, illetve a tipológia szakkifejezéseivel. A nemzetközileg használt szakkifejezések közül azokat fordította le magyarra, melyek egy tárgy leírásánál vagy meghatározásánál nélkülözhetetlenek. Ez végül is természetes, hiszen a kőeszköz gyártás folyamatának beható vizsgálata nemzetközi szinten is viszonylag új jelenség.

3 Magyarországon ma is kevesen foglalkoznak a témával, erre vonatkozó tanulmány magyar nyelven egyáltalán nem jelent meg. Az anyagközlő cikkekben, monográfiákban, illetve egyes anyagcsoportok újraértékelésével foglalkozó írásokban a szerzők, kevés kivétellel, csak a hagyományos szintig foglalkoznak technológiai kérdésekkel (levallois/nem-levallois technika, magkövek jellege, technikai csoportok megoszlása, retusfajták).

4 Technológiai folyamat leírására nem kerül sor, ahogy elmarad a nem retusált darabok elemzése is. A következőkben a pattintott kőeszköz-gyártás általános folyamatát vázoljuk fel a nyersanyag beszerzésétől addig a pontig, amikor az eszköz használhatatlanná válik. Nem térünk ki kronológiai vagy kulturális specifikumokra sem stílusbeli különbségekre. A jelen cikk célja az általános folyamat leírása magyar nyelven.

5 Nagy segítségünkre volt a munkában az a tény, hogy a magyar nyelvű cikkekben a szerzők igyekeztek magyarul fogalmazni. Ezeknek a kifejezéseknek a nagy részét megtartottuk, elvetettük azokat, melyeknek értelme nem tiszta (pl. alakító retus, magkőtechnika

6), megfogalmazása zavaró (gerincretusált penge, magkőtechnika

7 ) vagy nincs köze az általános gyártási folyamathoz. 1 Vértes 1960a; Vértes 1960b 2 Vértes 1965 3 A nemzetközi szakirodalomban az 1980-as évektől szaporodó, technológiával foglalkozó cikkeket megelőző időszakból úttörőmunkának számító néhány nagyobb tanulmány: Semenov 1964; Feustel 1973. Társadalmi vonatkozásainak tárgyalása L. Binford munkásságához köthető. Megközelítőleg ebben az időszakban kezdték mélyebben tanulmányozni a ma élő vadász-gyűjtögető társadalmakat ebből a szempontból. 4 Üdítő kivétel, bár csak részben magyarul, Gábori - Csánk 1968; Gábori - Csánk 1971. 5 A hangsúly a nyelven van, hiszen a nemzetközi szakirodalomban sokkal alaposabb, részletesebb tanulmányok sokaságát olvashatjuk. A szövegben egyes szakszavakat vastagon szedünk, ezek idefen nyelvű megfelelőit a függelékben adjuk meg. A táblázat nem teljes, hiszen az egyes országokan illetve iskolákban más-más irányú és mélységű a technikai elemzés. A szójegyzék bővíthető és kiegészíthető. Ugyancsak a cikk célja okán válogatott, felhasznált irodalomjegyzéket adunk meg, melynek többségére a szövegben külön nem utalunk. 6 Vértes 1960b 7 Vértes 1960b