Folia archeologica 48.

Kemenczei Tibor: Adatok a szkítakor kezdetének kérdéséhez az Alföldön

44 KEMENCZEI TIBOR a Szentes-Vekerzugon a 16. ló sírban is.

4

8 A 7. számú urnasírból előkerült egyélű, akinakész típusú harci kés párhuzama több alföldi lelőhelyről is ismert, s a keleti eredetű fegyverforma helyi változatának határozható meg.

4

9 A kanál alakú vasszűrőnek (7. ábra 13) nincs párhuzama az Alföldről, azonban a sztyeppe vidéki szkíta temetkezésekből kerültek elő hasonló tárgyak.

5

0 A hallstatti kultúra jellegzetes emlékeivel a gyöngyösi sírleletek közül csak a karikára fűzött háromszög alakú vas lemezcsüngők mutatnak egyezéseket (4. ábra 1-3, 6, 8, 11), amelyek egy része lószerszámzatot, kocsi kerékagy záró szegeit díszített.

5

1 Több olyan lelet is van a gyöngyösi temető temetkezések mellékletei között, amelyek mind az alföldi szkíta, minci a dunántúli hallstatti kultúra területén használatos tárgytípusokhoz tartoznak. Ilyenek a vas lándzsahegyek (4. ábra 12-13), karos vasvéső (7. ábra 1), tokos vasvéső (7. ábra 3), markolattüskés vaskések (7. ábra 6-11), rovátkolt hátú bronz karperecek (7. ábra 12, 14, 17). Ezek tehát nem egy-egy kultúrkörre, hanem egy korszakra jellegzetesek. A gyöngyösi leletek elemzése tehát nem támasztja alá azt a feltevést, hogy az Alföldön a szkítakor előtti periódusban, azaz a mezőcsáti kultúra idején oíyan erősen érvényesült a hallstatti kultúra hatása, hogy ott a helyi lakosság kultúrájában a hallstattivá válás („Hallstattieserung") folyamata ment volna végbe. Ennek az elméletnek bizonyítékaként a gyöngyösi és a még említett Miskolc-diósgyőri leletek annál az egyszerű oknál fogva sem szolgálhatnak, mivel ezek az alföldi szkíta jellegű leletkör jellemző képviselői, azaz nem a prészkíta korú mezőcsáti kultúrához tartoznak. Nem nyújt azonban elfogadható érvet a többi, a „Hallstattieserung" elmélete bizonyítására említett lelet sem. így a Gyomán kiásott sírhalomból prészkíta aranytárgyakkal együtt előkerült, „hallstatti típusú" festett cserepekről Márton Lajos magyar nyelvű közleményében azt lehet olvasni, hogy azok vörös vasoxiddal, azaz okkerrel voltak színezve.

5

2 Ez pedig nem a hallstatti kultúra agyagművessége által használt festési technika a sajátossága. Nem bizonyítható az sem, hogy a cserepek és az aranytárgyak egy temetkezéshez tartoztak, mivel a halomban rablóásatás történt, s a leleteket nem a fa sírkamrában, hanem a felett, 2-3 öl mélységben találták meg. A gyomai halomsír rablóásatásának a körülményeit alaposan megvizsgáló Makkay János azt feltételezte, hogy a halmot a rézkorban emelhették, s a kora vaskori sírt ebben utólagosan ásták bele.

53 Az okker, a vasoxid a rézkort kurgánsírok jellegzetes melléklete. Ez magyarázatot adhat a vasoxid jelenlétére a cserepeken. A Kelet-Szlovákiában feltárt telepeken előkerült festett kerámia ugyan bizonyítja a hallstatti kultúra hatását a Kárpátmedence keleti felében, azonban nem a Kr.e. 8. hanem a 6-5. század idején.

5

4 A Gyöngyös, Miskolc-Diósgyőr, a hallstatti kultúra hatását mutató lelethorizonthoz sorolt, a második maroscsapói (Cipáu, 1910) lelethez tartozó levél alakú bronz gyeplőkapcsok,

5

5 az első maroscsapói lelet (1909) vaszabla oldaltagjai, a fügödi leletben lévő levél alakú vas gyeplőkapcsok

5

6 nem egykorúak a szkíta típusú emlékekkel. Mindhárom tárgycsoport a Kárpát-medence keleti felében, a Kr.e. 8. század folyamán kialakított lószerszámhoz tartozik, míg a hasonló zabiák, vas gyeplőkapcsok használata a hallstatti kultúra területén a Kr.e. 7. század idején volt a jellemző. A feltételezett hatás tehát éppen fordított volt, a prészkíta mezőcsáti 4

8 Párducz 1952, 44.t. 1-4, 9-10. 4

9 Kemenczei 1991, 75. 5

0 Murzin 1984, 44. 25.kép 5

1 Horváth 1969, 113. 8. kép 12: Somlóvásárhely, 2. halomsír; Dusek, M. - Dusek, S. 1984, 369. 182.t. 21: Smolenice; Egg 1987, 85. 7. kép 2: Hranedin 5

2 Márton 1905, 236. 239. 5

3 Makkay 1989, 217. 5

4 Mirossayová 1999, 164. 5

5 Gallus - Horváth 1939, 39.

t. 1. 5

6 Gallus - Horváth 1939, 59.t. 3-4; Werner 1988, 56; Kemenczei 1988, 71. 5.kép 6.