Folia archeologica 48.
Kemenczei Tibor: Adatok a szkítakor kezdetének kérdéséhez az Alföldön
40 KEMENCZEI TIBOR pálcák (5. ábra 4, 5, 8, 9, 12, 13, 6. ábra 1, 3, 6, 11). Az egyik ép darab vége ellapított, és két szeglyuk van rajta (5. ábra 8). Ezekhez hasonló vaspálcák még két helyen kerültek elő, mégpedig Miskolc / Diósgyőrön és a Szentes-Vekerzugon. A Diósgyőrben, a Kerekdombon építkezés során talált, s a Miskolci Múzeumnak beszolgáltatott leletek lelőkörülményei ismeretlenek. Ezért nem állapítható meg, hogy ezek egy, vagy több temetkezéshez tartoztak-e. Közöttük több olyan tárgy is van, amelyekhez hasonlókat a gyöngyösi gazdag sírok is tartalmaznak. Ilyenek a vas lándzsahegyek, karos vasbalta, Vekerzug típusú vaszabiák, a kétfüles bronz szíjelosztó gomb, valamint vaspálcák és töredékeik. Avaspálcák közül kettő meghajlított, s egyik végük átlyukasztott. Egy meghajlított darab mindkét vége kampóban záródik, így lehetséges, hogy a leletben lévő vasveder füle volt. 3 1 Összeszegecselt oldalú edény kis töredéke a gyöngyösi leletben is van, azonban az bronzból készült (7. ábra 5). A Szentes-vekerzugi temető 12. sírjából négy, egyik végén kampóban végződő, a másik végén gyűrűszerúen visszahajtott vaspálca került elő. Ez a sír egy kettős ló temetkezés volt. Az első ló csontváz lapockájának végénél két és a bordák között egy, a második ló bal hátsó lába mellett egy vaspálca feküdt (11. ábra 1, 3, 6 - 7). A sír leleteihez tartozott még két Vekerzug típusú vaszabla és hat kettősfülű bronz szíjelosztó (11. ábra 2, 4, 5). 3 2 A vaspálcák rendeltetéséről Párducz Mihály úgy vélekedett, hogy azok olyan lószerszám részek, amelyek segítségével a lovak a kocsi felé voltak fogva. Egy kampó a ló nyakába akasztott igába, a másik a kocsihoz lehetett erősítve, s a kettő a gyűrűs végekbe fűzött kötéllel volt összekötve. Ezeket a tárgyakat a temetés során külön dobták a sírba, míg a kantárt, azaz a zabiákat, szíjelosztókat a lovakkal együtt temették el. 3 3 A kampós végű vaspálcák tehát a kocsinak a sírba helyezést jelképezték, az egész kocsi helyett annak csak egyes tartozékait tették a sírgödörbe. Karikás fejű vaspálca még egy lelőhelyről ismert az Alföldről, mégpedig a Felső-Tisza-vidéki Balsáról. Onnan Roska Márton közölt sírokból előkerült szórványleleteket, amelyek között egy kétélű, tokos bronz nyílhegy, alul átlyukasztott penv géjű vas lándzsahegy és egy egyenes, karikás fejű vaspálca is volt. 3 4 Az első kettőnek a párhuzamait a korai szkítakor erdélyi temetőleletei között találjuk meg 3 5, míg a vaspálcához hasonló tárgy a Felső - Dnyeszter mellékén Perebukovcin feltárt 2. kurgánból került elő: Ennek a kurgánnak a leletei között többek között Vekerzug típusú vaszabla, több kétélű bronz nyílhegy is van. Korát G Smirnova a Kr.e. 7. század első felére határozta meg. 3 6 Kevésbé vagy erősen meghajlított, karikás fejű vaspálcákat a gyöngyösi gazdag sír leletanyaga (5. ábra 8,12,13, 6. ábra 4, 10), valamint a Miskolc-diósgyőri lelet is tartalmaz. A meghajlítás feltehetőleg a sírba helyezett tárgyak szándékos rongálását mutatja. Az alsótelekesi temető leletei között lévő meghajlított lándzsahegyek, kések is tanúskodnak arról, hogy ezt a temetkezési szokást a szkíta korban gyakorolták. 3 7 Abalsai és a perebukovci vaspálcák azonban egyenesek, azaz eredeti alakjukban, formájukban helyezték azokat a sírba. Egyenes, karikás fejű vaspálcák nagy számban a Közép-európai hallstatti kultúra temetkezéseiből és az Észak-itáliai koravaskori sírokból származnak. 3 8 Ezek vasnyársak voltak. A Dunántúlon a Nagyberki-Szalacskán, a Somlóvásárhelyen és a Vaskeresztesen feltárt halomsírokból kerültek elő ilyen vasnyársak. Feltehető, 3 1 Gallus - Horváth 1939, 68.t. 9-13, 17-18. 3 2 Párducz 1952, 143-144. 44.t. 1-12, 47.t. 1-4, 48.t. 6, 49. t. 1. 3 3 Párducz 1952, 144. 3 4 Roska 1915, 19. 1 .kép; Kemenczei 1994, 81. 2.kép 10-11. 3 5 Marinescu 1984, 58. 7.kép, 60. 9.kép, 64. 13.kép 2, 4; Vulpe 1984, 49. 5.kép 1-2. 3 6 Smirnova 1998, 461. 11.kép 1. 3 7 Patay 1961, 27. 3.t. 3-5, 4.t. 1-2. 3 8 Terzan 1990, 228-229.
