Folia archeologica 48.
Kemenczei Tibor: Adatok a szkítakor kezdetének kérdéséhez az Alföldön
3 1 54. Meghajlított, kúpos fejű vasszeg. Átm. 13, 6 cm (6. ábra 13). 7. sír. Egyélű vastőr. Vízszintesen rovátkolt díszű markolatának a vége hiányzik, markolatlemeze szív alakú. H. 28 cm (7. ábra 2); Vastárgy töredéke. H. 8 cm (4. ábra 4). 8. sír. Kézzel formált, bütyökdíszes urna hiányos alsó része. Elveszett (7. ábra 16); Agyag orsógomb. Átm. 3, 3 cm (7. ábra 15). Szórványleletek a temető területéről-. Vaspálca karikás fejű végtöredéke. H. ca. 6 cm (4, ábra 5, elveszett); Aranylemezzel borított bronz- gomb töredéke. Átm. 2,1 cm (4. ábra 7); Karos vasvéső. H. 18, 6 cm (7. ábra 1); Vas tokos véső. H. 19, 7 cm (7. ábra 3); Hiányos bronzgomb, hátlapján két füle van. Átm. 5 cm (7. ábra 4); Bronzlemez töredéke, szélén három akla szeg van. Csak eg)' kis darabja maradt meg. H. ca. 9 cm (7. ábra 5); Hat darab vaskés, illetve töredék. Ezekből csak három töredék maradt meg. H. ca. 7, 5; 13, 5; 12; 7, 5; 12; 18 cm (7. ábra 6-11); Vaskanál. Alsó részén lyukak vannak, azaz szűrőként szolgált. H. 11,5 cm. Csak két, nyél nélküli darabja maradt meg. (7. ábra 13). Márton Lajos szerint két darab töredékei voltak a leletben; Két ép és egy fél bronz karperec. Hátuk vízszintesen rovátkolt díszű. Átm ca. 7, 5; 9; 9, 5 cm. Mindhárom darab elveszett. (7. ábra 12, 14, 17); Behúzott peremű, kézzel formált agyagtál. Elveszett. (7. ábra 18); Kézzel formált, füles agyagbögre fele része. Elveszett. (7. ábra 19). A gyöngyösi sírleletek leletkörülményeiről közölt beszámoló legfontosabb tanúsága az, hogy az állatalakos csörgőkkel együtt, egy temetkezésből kerültek elő a kocsialkatrészeknek meghatározott vaslemezek, pálcikák. Ezért annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy az a temetkezés a prészkíta korú mezőcsáti kultúrához tartozott-e, mint ezt }. Chochorowski vélte, vagy már az alföldi szkíta kultúra emléke, az állatfigurás csörgők pontos korának a megállapítása a mérvadó tény. A Kárpát-medencei szkíta állatfigurás csörgőkről legutoljára Bakav Kornél adott közre átfogó elemzést. Szerinte ezek a tárgyak olyan zenei eszközök voltak, amelyek megszólaltatása a sámán eksztázisát fokozták. Korukat a Kr.e. 6. század végére - 5. század első harmadára tette. 1 8 1979-ben R. Rolle adta a sztyeppe vidéken talált állatfigurás csörgők, illetve póznavégek listáját, leírását. Ellentétben Bakay Kornél véleményével, úgy gondolta, hogy ezeknek a tárgyaknak az eredeti funkcióját nem lehet megállapítani, s valószínűleg ezeket többféle célra használták (pl. kocsidíszek, sátor póznavégek, szertartásokon pózna díszek). 1 9 A szkíta póznavégekről írt, s 1980-ban megjelent tanulmányában E. V. Perevodcsikova a kárpát-medencei darabokat is tárgyalta. A 7. típus körébe sorolta be a somhidi (Nadab), gernyeszegi (Cornetti) leleteket, míg a gyöngyösi (2. ábra 1-6), nagytarcsai (8. ábra 1-3), valamint a szurdokpüspöki és mihályfai póznavégeket a 9. típusba sorolta be. Emellett megjegyezte, hogy a mihályfai darab E árhuzama a Dnyeper melletti Starsaja mogilaból került elő. Az említett leletek orát a Kr.e. 6. század végére, 5. századra tette. 20 A korábban ismert magyarországi leletek sorát egy, 1982-ben közölt, Balassagyarmatról származó példány egészíti ki. 2 1 A Kárpát-medencében előkerült állatfigurás díszű póznavégek koráról korábban alkotott véleményeket a sztyeppei térségből származó korai szkíta leletek újabb keltezése alapján módosítani lenet. A Kubán folyó síkságán, a Novozavedenoe lelőhelyen, a 8. kurgánból került elő két olyan csörgő, amelyen, félszamarat (Kulan) 1 8 Bakay 1971, 91. 108. 1 9 Rolle 1979, 118. 2 0 Perevodcsikova 1980, 31. 5.kép 33, 7.kép. 2 1 Kemenczei 1980, 66.
