Folia archeologica 48.

Kovács S. Tibor: II. Lajos király gyermekpáncélja és egy hajdúkapitány vértje

II. LAJOS GYERMEKPÁNCÉLJA 165 kápa három fő részből áll, amelyeket csavarok erősítenek egybe. A magasan felug­ró négyzetes alakú kápafej felső részén akantuszlevelekkel körülvett angyalfejet láthatunk, amely alatt gazdagon aranyozott növényi díszítés fut végig. Az első kápa még két bal és jobboldali - zsinórdísszel keretezett - részből áll. Az első kápa bal oldalán E, mígjobb oldalán S aranyozott, maratott díszű monogramok tűnnek fel. A nyereg fémvereteinek díszítése és technikája teljesen megegyezik II. Zsig­mond lengyel király - előbbiekben leírt - páncéljával. A hátsó, kissé hátrafelé dőlő nyeregkápa két részből áll, amelyeket külön-külön csavaroztak fel a nyereg faváz­ára. Az első kápával azonos módon díszített hátsó nyeregkápa bal oldalán E, míg a jobb oldalán S monogram látható. A nyereg váza belül bőrrel, míg kívül vízszin­tesen átvarrott kék színű finom vászonnal borított, amelyet a kápáknál és az ülő­résznél vékony aranypaszomány szegélyez. A nyeregvázat egy-egy faív merevíti, amelyet két csavarral rögzített acélív tart egybe, amelyhez a hevederszíjakat rögzí­tették. Jörg Suessenhoffer a páncélhoz két nyerget is készített, s ezek közül csak az itt leírt műtárgy kápái maradtak fenn, amelyhez a XIX. században a nyereg kiállít­hatósága végett egy nyeregvázat készítettek a bécsi szakemberek. 5 0 Sem a páncé­lon, sem a nyergen nem található mesterjegy. A korabeli páncélverők a sisak, vagy a csatakötény díszítetlen részébe ütötték be azonosítójegyüket. A körülbelül 20 éves Jörg Seussenhofer II. Zsigmond páncélját apja felügyelete alatt készítette el, amely az első komoly munkájának számított. Nagyon valószínű, hogy mivel csak 1536-tól lett kinevezve udvari páncélverőnek, addig nem is használhatott mester­jegyet. 1537-től számos páncélt készített I. Ferdinánd császár, Tiroli II. Ferdinánd főherceg, sőt I. Ferenc francia király számára is. 5 1 A II. Zsigmond király gyermekpáncéljával párhuzamba állítani kívánt „hajdú­páncélt" a 8. ábrán vehetjük szemügyre. A fenti vért 1896-ban a budapesti „Ezred­éves országos kiállítás" katalógusában bukkant fel először mint hajdúvért. 5 2 A bé­csi udvari gyűjteményből lett kölcsönkérve és mint magyar vonatkozású jeles da­rab szerepelt a Magyarországnak Ausztriától 1933-ban visszaadott műtárgyak kö­zött. 5 3 A Magyar Nemzeti Múzeum 1964-ben megnyílt Történeti Kiállításán is hajdúvért felirattal látták el a szóban forgó műtárgyat. 5 4 Legutóbb a 2000-ben megjelent „Nagy képes millenniumi hadtörténet" című kötetben is feltűnt hajdú­páncél képaláírással fenti vértünk. 5 5 A „hajdúvért" - két részből álló - sisakha­rangja tizenkét részre osztott, amelyet zsinórdísszel ékesített kiugró bordák hatá­rolnak. Az enyhén kúpos sisakharangot - csakúgy mint magát a sisak teljes felüle­tét - feketítették. A sisakharang hátsó részén egy tolltartó tokot figyelhetünk meg. A szemellenzőt négy szegeccsel rögzítették a haranghoz. A sisak fül- és nyakvértje egybe van építve, három lemezsávból áll és a haranghoz, valamint egymáshoz szegecsekkel van rögzítve. A sisak teljes felületét vésett és poncolt technikájú akan­tuszleveles indákkal összekötött virágok borítják, amelyeket aranyozással tettek jól láthatóvá. A fekete alapon az arany inda- és virágmotívumok igen jól harmoni­zálnak egymással. A sisak belső felületét barna színű bársonybélés borítja. A zsi­nórdíszes, nagyméretű nyakvért ívelt háromszöget formáz, amelyet szegecsek sze­gélyeznek. Felületét aranyozott akantuszleveles virágok díszítik. A mellvért köze­pén kettős vájat húzódik, maga a mellvért alul enyhe lúdmellben végződik. A leve­les indák és virágok a mellvért közepéről ágaznak ki és egymással teljesen szim­metrikusak. A hátvért díszítése hasonló a mellvértéhez azzal a különbséggel, hogy itt nagyobb méretűek a leveles indák. Mind a mellvérthez, mind a hátvérthez 8-8 5 0 Szendrei 1896, 212.; Boeheim 1899, 302.; A bécsi 1933, 54-55.; Temesváry 1995, 183. Nr. 9. 5 1 Boeheim 1897, 195-197.; Thomas-Gamber 1954, 74-79.; Geibig 1996, 22-23. 5 2 Szendrei 1896, 683-685.; MNM Fegyvertár Ltsz.: 55.3547. Sisak magassága: 30 cm, félvért: 64 cm, pajzs: 74 x 64 cm.. 5 3 A bécsi 1933, 37-38. 5 4 Magyarország é.n. 58. 5 5 Nagy képes 2000, 128.

Next

/
Thumbnails
Contents