Folia archeologica 47.

Kovács S. Tibor: Nefritlapokkal kirakott török farmatring a 17. századból

NEFRITLAPOKKAL KIRAKOTT TÖRÖK FARMATRING 155 vásárlás útján Erdélybe.

4

0 A portáról nemcsak a fejedelmi hanem más erdélyi főúri családok is bonyolítottak vásárlásokat.

4

1 Bethlen Kata, II. Apafi Mihályné hagyatékából származik a következő török lószerszám: „Egy széles, veressel arannyal tarkázott selyem majitsra vont, veres bagariával megbéllett, tiirkéses, rubintos, jáspisos, széles aranyos szerszám, zabolástól, fékagyastól, szügyeUöstől, fékszárastól. "

4

2 Thököly Imre 1684-ben Munkács várában lévő javai között is számos pompás török lószerszám volt: ,,Egy széles, török lóra való aranyszerszám, a mely rubintokkal, türkissel és jaspissal van rakva, melyhez nyereg, kengyel is hasonló vagyon. Ahhoz való egy vont ezüst, rubintos boglárokkal rakott czafrag. " „Egy rubintos, türkísses ésjaspissos aranyszerszám, szügyelűível, orrozójával, nyergivel és kengyelivel egy ütt. "

4

3 A gyűjtemény gazdaságát jól érzékelteti - a rendkívül ritka - a lovat csaknem teljesen befedő - nefritlapokkal kirakott török lótakaró. „Egy veres bársony jancsik, jaspisos, rubintos és türkisses, három darabbúi álló, azokhoz való két tegez és két kolcsaktoll. "

4

4 1688-ban a munkácsi vár kapitulációja után a Rákóczi árváknak az erődben lévő értékeit a császáriak Sárospatakra szállíttatták. A leltárból idézek egy rövid bejegyzést: „Apró türkésekkel rakott jaspisos zöld bársonynyereg kengyelestül, a kengyele jaspisos, rubintos. "

4

5 Az inventáriumban még tíz(!) nefritlapokkal kirakott nyerget vettek számba a leltározók. Mint láttuk a nefritlapokkal kirakott török lószerszámok kizárólag erdélyi fejedelmi családoknál, vagy törökökkel szoros szövetségben álló történelmi személyiségeknél fordultak elő. A török díszlószerszámok Isztambulból kerültek Erdélybe, ahonnan - és ez is a nefrittel ékesített tárgyak rendkívüli értékét mutatja gyakran kerültek külföldre, nevezetesen a stockholmi királyi, illetve a brandenburgi fejedelmi udvarba. A török fegyverek megszerzésének ez csak az egyik módja, a másik lehetőség a zsákmányolás volt. A 15 éves háború idején, az 1664-es szentgotthárdi csatától az 1697-es zentai ütközetig számos esetben került a keresztény csapatok kezébe török lószerszám és fegyver. 1660-ban Tollius Jakab holland utazó Zrínyi Miklós csáktornyai várában tartózkodott. Tollius leírása alapján az oszlopcsarnokokban töröktől zsákmányolt fegyverek voltak, míg a tornácokon zászlók lógtak.

4

7 A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött, a költő tulajdonából származó nefritlapokkal kirakott török lóra való pallos ugyancsak egy , jáspisos" lószerszámhoz tartozhatott.

4

8 A török alóli felszabadító háborúk legnagyobb ostroma és ütközete folyt le Bécs falainál 1683-ban.

4

9 A támadó oszmán hadsereg olyannyira bízott győzelmében, hogy mintegy 20 ezer katonát hagyott hátra Győr térségében. A hadsereget irányító számos török katonai méltóságnak hatalmas mennyiségű díszfegyvere, lova és lószerszáma volt. Ez abból adódott, hogy a győzelmi parádén és bevonuláson a 4

0 Szádeczky 1911, 448. ,,1680.2. Decembris. Székhalmi ez szerént hozta ki a vásárlást két boncsokat, tall. i. 80. Egypaist tall. i. 40. Egypár karvast, tall. i. 30. Egy lóra való kuraczel jancsikot tall л. 130. Tíz párduczbőrt tisztességeseket tall. i. 200..." A „kuracél", azaz páncélozott lótakaró hasonló lehetett ahhoz, amelynek egy részét a Magyar Nemzeti Múzeum Fegyvertárában őrizzük. Temesváry 1995, 189. Kat. No.: 78. 4

1 Károlyi Mihály ingóságai 1626. augusztus 21. ,,Egy portai lóra való szerszám, kit Balázsky vött volt a portán az úrnak nyolcvan aranyon szügyellőstől." Géresi 1887, 218. 4

2Jakab 1883, 792.' 4

3 Thaly 1873, 206. 4

4 Thaly 1873, 208. 4

5 Thaly 1886, 771.; 783. 4

6 Siklóssy 1919, 133.; Buda 1986, 171-172.; 186-187. 4

7 Tolli 1700, 240-241. 4

8 Magyar Nemzeti Múzeum Fegyvertár Ltsz.: 55.3335. hossza: 1092 mm; Szendrei 1905, 393-402.; Lugosi-Temesváry 1988, Kat. No.: 45. 4

9 Rázsó 1988, 214-246.