Folia archeologica 46.

T. Dobosi Viola - Vári Ágnes: Horváth Adolf János régészeti feljegyzései

70 T. DOBOSI VIOLA-VÁRI ÁC.NES lenni a vármegye számára hog)' jövőben is támogassa anyagilag a vármegye az ilyen irányú mozgalmat: gondolnak a szob

i római burgus felásására. A lelet még az útmesternél van. Magánúton azt az értesülést szereztem, hogy menne talán a dolog, ha maga a NM kérné az átengedést. Azóta csak két sírt találtak. A munkások szerint nem volt melléklet. Én megvizsgáltam a két koponyát, s mindkettőn találtam zöld foltot, az egyikén pláne 3 foltot. Ma - 22-én - 6 órát töltöttem a munkások mellett, de sírt nem leltünk Pedig megnéztünk minden kevertnek látszó földet. Holnap 23-án még folytatódni fog a munka. Ott leszek megint, talán kedvezni fog a szerencse. A közigazg. hatóság pártolja törekvésemet: utasította az útmestert, hogy az útmunkálatoknál szabad kezet hagyjanak nekem, s engem ott támogassanak. Sajnos, eddig eredmény nélkül. - Természetes dolog, hogy a szóban lévő lelet nálam lévő része a N. M. rendelkezésére áll. - Hogy mi történik akkor, ha ott egy érdemleges leletre bukkannának, amikor én ott vagyok, igazán nem tudom. En föltétlenül a N. M. érdekét szolgálom. Maradtam mély tisztelettel Nin. 1935. V. 22. Horváth A J. (Kitépett naptárlap 1942. május 3-4. napokhoz Horváth A. J. írásával beírva:) Szép tüzelőhelyeket találtak földmunkások 8 m mélységben, ősállatcsontokkal Szobon, a pincék során, a Stu...r féle nagy pincék kerítése alkalmával. Szobi paleolit leletek A) Az Ipoly melletti löszfa

lban. „A"-val jelzett helyen találtuk azt a szép, kékesszürke kovapengét- egy kelta tanyahely fenekén, melyről dr. Gallus Sándor értekezik az Archeológiai Értesítő 50. kötetében. Magdaléni korbeli.„B" helyen kisebb tüzelőhely nyomai: kevés hamu, néhány faszéndarabka csontdarabkák és néhány kovaszilánk. (53. rajz) a 27. km-k

ő egy irányban fekszik a Geleta-féle ház Szob felőli sarkával.„C" helyen 1.1- 2,9 = 4 m mélységben a mai - már lehordott, lekoptatott felszíntől számítva, a löszréteg alsó részén mutatkozó barna kőtörmeléktől 1,60 m magasan a löszfalból kiálló kisebb kovapattintékokat vettem észre. Ezeket kifejtve szomszédságukban újra meg újra apróbb kovadarabkákat találtam. Elég sűrűen: 10-12 dm

2 -nyi területen 65 db + 1 uborkamagnagyságtól egészen dió keresztmetszet nagyságig. Májbarna színtől üvegtiszta árnyalatokkal. 4 db jellegzetesebb kovadarab a túlsó oldalon (54. rajz). Jellegzetességük a csúcsosság. Ezen a helyen néhány évvel ezelőtt agancsdarabokat - rénszarvas - és hasított hosszú csontclarabokat találtam. Az országút melletti 27. km-kőtől ez a hely „C" 30 lépésre, a „D" 25 lépésre, „E" pedig 8 lépésre van. A „D"-vel jelzett helyen a sötét színű hordalék kőtörmeléktől 1,3 m magasan, a sárga földből kiálló pattintott feketés színű andezit kődarab az alsó lekoptatott kavicsszerű kődarabokból való, valamivel fölötte ugyancsak kiálló ősállatcsont felületi darab, valamivel lejjebb egy nagyobb széteső ősállatcsont. Az „E" helyen, az alsó kőtörmelékrétegtől 1,30 m magasan 2 db ősállatcsont, mind a kettő hasított, és még 2 db kisebb, ilyenfajta csont. Ezeken kívül előkerült itt 1 db világos szürke színű kovaszilánk, 1 db feketés, andezit pattinték és szétszórva több — talán 10 db — dentalium rövidre vagdalt darabja. 1938. VI. 9-én a „C" jelzésű helyen mintegy 10 cm mélyen behatolva 24 db kovadarabkát, köztük egy gyermekököl nagyságú sárgás, kavicsszerűen lekoptatott és letört quarzféleséget és egy kisebb faopál repesztéket és 22 apró pattintékot. Találtam még egy gyufa nagyságú fehér, széteső, valószínűleg csontdarabocska volt. Anélkül, hogy jobban megnéztem volna, papírba göngyölítettem és eltettem. Vasúton, mutogatás közben elkallódott. A „D"-vel jelzett helyen 1 sárgás pattintékot leltem. Az emíitett csonttűféleség függőleges helyzetben volt. B.) Az első tűzkő szakóca Szo

b határából. Öregfalu dűl

őből, a patakon túli Fáy György, jelenleg dr. Csigás Zoltán földj

éről került elő, 1934 év végén. A szép kő-