Folia archeologica 46.

T. Dobosi Viola - Vári Ágnes: Horváth Adolf János régészeti feljegyzései

72 T. DOBOSI VIOLA-VÁRI ÁC.NES szakóca lelőhelye Vég Gyula és Fáy György-féle barázda közelében van. (55. rajz) Találta az akkor szántáson Hugyecz László szobi iskolás fiú, 1 1 éves. Feltűnt neki a különös alakú kő, hazavitte, majd egy-két nap múlva nekem megmutatta. Én pedig bevittem a Nemzeti Múzeumba és átadtam dr. Hillebrand Jenő múzeumőrnek, ki ezzel a szavakkal vette át tőlem: „30 000 esztendő! Honnan való?" Lapos, középen, ahol a legvastagabb, 1 cm. Egyik oldala laposabb, s ez retusált, a másik domborúbb. Nagyon az ember jobb kezébe illik, a hüvelyk- és a mutatóujj helye le van törve. (56. rajz). A fiú szavai szerint meg volt a hegye, mikor ő ezt találta, s az ő babrálgatása közben tört le. Hossza 8 cm, szélessége, ahol a legszélesebb 4,5 cm. Az egész felületen pattogtatás nyomai. Az ott ásott gödrök nem mutattak őskőkori telepnyomokat. Solutréeni majd aurignaci korba sorozzák. Innen a völgyön fölfelé menve, a második földön, mely szintén dr. Csigás Zoltán tulajdona, fagödrök ásása alkalmával szintén kerültek elő kovaszilánkok, de vastag cserépdarabok társaságában. Bejártuk dr. Bacsák György régi 50 év előtti osztálytársammal a Szobi patak forrása

inak környékét és azoktól Ny-ra elterülő szántókon, a kis köröcskékkel jelzett domboldal (57. rajz) alsóbb részén több kovaszilánkot találtunk.- Az egyik különösen érdekes, pattintgatással kicsúcsolt kovaeszköz, melyet Bacsák György talált. Erről a N . Múzeumban aurignaci kort állapítottak meg. Ezekről az Archeológiai Értesítőben, az 58-dik kötetben értekezik dr. Gallus Sándor N. múzeumi tisztviselő, ki velünk vizsgálódott a terepen, dr. Kéz Andor földrajz-geológussal, volt kedves tanítványommal. Ipolvparti löszfa

l paleolitjci. A túlsó oldali tanyahelyekről.„C" tanyahely - 1938. VI. 13. - 5 db kovát találtam. A „D" helyen pedig - IÍI - elég sok feketés andezit és sárgás kovaféle pattintékot, anyakövet és mindkét féléből leltem a fekete andezitből 20, a sárgásból 26 db-t. A sárgás kovaféléből találtam egy ökölnyi nagyságú darabot, a Il-vel jelzett darabot, alatta élével lefelé egy másik ilyen követ, de kisebb valamivel. Egymáson voltak ezek, de törési lapjaik szerint nem tartoztak össze. A II. sz. kövön pedig csont-, vagy talán inkább agancsdarab, nagyon rossz állapotban. (58. rajz) 1938. VII. 12-én. Az eddig talált kovákon túl 2-3 arasznyi hézag mutatkozik, kovátlan. E távolságon túl újra kovaszilánkok jelentkeznek, előbb ritkábban majd sűrűbben. Fészekszerűen „C" helyen. Ugyanitt egy széndarabkát és néhány apró csonttöredéket is ástam ki. A széndarabkát elhoztam. Az „E" helyen, ahol a múltKor dentalium fűrészelt apró darabjait leltem, ma Cerithium csigaház nagyobb darabját és egy másféle tengeri csiga (nagyobb) házát találtam. Ugyancsak itt került elő egy 25-30 cm hosszú, lapos csontdarab, ív alakú széllel. Ez az „E" hely meg csiga, csontfeldolgozó műhely lehetett. Júl. és aug. hónapokban többször keresgéltem főleg E helyen kovadarabokat. Találtam is ott elég bőven. Fészkekben. Kb. 2-3 cm vastagságban. Beástam kb. 1 m-nyire. Úgy lefelé mint oldalt szétterjed a telep (59. rajz) Itt sok apró kovát, néhány nucleust és ütőköveket s ülőkövet találtam. Néhány apróbb csontot és kagyló - tengeri - darabot is, faszén is került elő. Befelé gyakrabban. Az aláásott föld egy részének leszakadása, eső következtében 1938. augusztus 27-én. A pásztorfiúk itt kutatgatva C-től D felé is találtak kovadarabokat és csontokat. Fogtöredékeket is. 1938. okt. 13-án „F" helyen is szépen mutatkozó kovaműhelyet találtam. Kb. 5 dm

2 nagyságú helyen 83 db kisebb-nagyobb kovapattintékot és 2 db anyakövet, s legalább 10 db apróbb csontdarabot, azaz töredélket. Még valamivel nagyobbak, mint a mellékelt clarabok csak kis darabkák töredeztek ezekről le, köröm nagyságúak. Szépen mutatkozott is faszén is, a bontás keleti végén. 1939. márc. 21. és 23-án „F" helyen folytattam a kutatásokat. Találtam itt: 1 db lapos quarzit anyakövet 30 db pattintékot, egyik elég szép kis penge, sok dentaliumtöredéket, az anyakő közelében maréknyi dentaliumtöredék, elég sok csontdarabka, égetett csont is, továbbá kék és vörös festékrögöcskék. Az 1939. április és május havi itteni kutatásaim arra az eredményre vezettek, hogy a talált kultúrrétegek nem egy szinten fekszenek, hanem különböző magasságban.