Folia archeologica 46.

T. Dobosi Viola - Vári Ágnes: Horváth Adolf János régészeti feljegyzései

IÍORVÁTH A. [ÁNOS RÉGÉSZETI FELJEGYZÉSEI 61 gi lenyesésem nem hozott új adatokat. A földbánya hátsó részében, a löszfalban, 180 cm mélyen a löszből kiálló kovapengét találtam, h. = 5 cm szélessége 1,7 cm, vast. = 3-7 mm-ig. Az élesebb oldalon retusáltság látható (16. rajz). A Iöszfalban egyéb feltűnő jelenség a közelben nem volt észrevehető. A fentebb említett tüzelőhelyek pontosabb megállapítás szerint а В barnás réteg felett fekszenek: a III. rátelepedve a B-re, I. 80 cm magasabban. Mind a kettő faszenes, hamus réteg, a leszakadt löszfalban jól kivehetők több méter hosszúságban. Az I. rétegben fehér hamu, keményebb, az apróbb faszéndarabkák, a III.-ban laza, lapos faszéndarabok, elég sok, ebben néhány kavicsdarab is van. Közben foltonként fekete hamus réteg van, elég sok hamu, de eddig kevés, aprószemű faszén. (17. rajz) Ezt a lerajzolt kőeszközt a verőcei földbány

ában találtam, a siklóvágányok mellett. Munkások dobhatták oda, a szállított földből. Magasabban fekvő helyről származhatott. A lerajzolt ábra középső részéből is ezen a vágányokon szállítják le a földet. A kőeszköz másik, itt az alsó oldala majdnem teljesen sima. Fejsze szerű éllel. Alakja, magassága a rajz szerinti. Vastagsága 2,3 cm. Anyaga kovaszerű. (18. rajz) Nógrádverőcei téglagyá

r földbányája (19. rajz) 1938. jól. 29-én aüikTó melletti, télen lehordott földben a munkások 2 db kovaféle, repesztett követ találtak. (20. rajz) 1940. június közepén a verőcei téglagyárban mammutfogat és 8 db vadlófogat találtunk. Ezeken kívül több ősállatcsont-töredéket, 1 db kovaféle penge is került elő. A tűzhely kb. 2 1/2 m-nyire volt. A vadlófogak clr. Mottl Mária geológiai asszisztens szerint nagyobb fajtájú lóé. 1943-ban találtam egy szép kalcedon pengét a verőcei téglagyárban, ott ahol az 5. oldalon lerajzolt (16. rajz) három élű kovapengét találtam ez oldalon a fenti rajz szerinti * csillaggal jelzett helyen (21. rajz) Verőcén, a téglagyárban, a három feketés réteg alatt, kb. 20 m mélyen 2,8 m hosszú mamutagyarat találtak a világos sárga löszben, 1942-ben. (22. rajz) Nógrádverőcei téglagyár. 1944. VII. 22. Két helyen is említést tettem már a verőcei téglagyár magaaléni kor l-l db kalcedon pengéről, melyet a bánya leghátulsó falában találtam. Ez a rész most lefejtés alá került, és csakugyan ott újra előkerültek e korba illő kova, azaz kalcedon kőszerszámf éleségek. Ez a hely a bányába vezető följáró irányának a meghosszabbításába esik. a löszfalazat legfelső részébe, a mostani felszíntől kb. 2 m mélyen. Előkerült most onnan 2 db anyakő, kalcedon és szarukő, 1 db obszidián pattinték és 3 db kőszerszám. Kifejtette Molnár Mihály kóspallagi legény. (23. rajz) VII. 25. Molnár Mihály, ki találta az 5 utóbbi kovadarabokat, újabban nem talált ilyesmiket. Úgy vettem észre, bizalmatlan lett irányomban. Elhagyta fenti munkahelyét, jóval lejjebb kezdett dolgozni, engem magamra hagyott. Találtam az említett lelet helyének közelében egy érdekesebb hasított, de durvább kőszerszámféleséget, féltenyérnyi nagyságút, egyik éle jó éles. De nem kalcedon, nem is quarzit, valami sötétebb, kagylósan hasadó kovaféle-(szarukő?)-séget. Kérdeztem az ott dolgozókat, ki találta, egyik sem vállalta. Molnárnak odadobtam, hogy nézze meg, ő sem vállalta a találást. Mire ő visszadobta nekem a követ, de oly erősen, hogy jóval túlment rajtam, s az ottani sűrű gyom közé esett le, s én azt nem találtam meg. „Majd megkeresem én" mondta Molnár Mihály. Magdaléni komál régibb korszak kőszerszámának tartom és emberkéz művének. Alakja : kisebb zsemlye keresztmetszete, lapos, 1 cm-nél nem volt vastagabb. Megmunkálás, retusált nyom egyébként nem látszott meg rajta. VIII. 8. A letelt napokban kétszer voltam künn. Mindannyiszor kaptam is a munkásoktól kovaszerszámokat. Néhány szép darabot is. Magam is kapálgattam, vakargattam ott, s 3 m-re becsült mélységben, a világos löszfcMdben szépen találtam kovaeszközöket, obszidiánszilánkokat, anyaköveket, faszéndarabkákat és egy szarvasagancs jó darabját. Előkerült egy kerek, mindkét oldalról domborulattal ellátott szabályos kő, melyen a használat nyoma veregetés formájában, jól