Folia archeologica 46.
Csongrádiné Balogh Éva: A ságvári késői felsőpaleolit lelőhely tipológiai és statisztikai vizsgálata
40 CSONGRÁDI NÉ BALOGH ÉVA Felső kultúrréte g Alsó kultúrréteg (251 db ) (180 db) % Az dsszeszkőzkészletéhez viszonyított indexek: ]G= 4X4 3^5 JB= 16_3 344 Ibd = 143 29,4 Ibt = U U IGA = 2_3 05 Пшпс11е= 8.7 27.5 A szűk, az egyes típusokon belüli indexek: Ibd= 81.8 85.4 lbt = 6Я ЗЛ_ IGA= 5.5 1.5 A jellegzetes csoportok indexei: GA= 5.1 1.1 GP= 11.9 18.8 12. ábra Az alsó és felső kultúrréteg kőeszközeinek indexei Fig. 12. Indices of lithic implements of lower and upper culture layers A két kultúrréteg összevetésénél mindenképpen figyelembe kellett venni, hogy a ságvári ásatások során előkerült leletanyag nagy részét már nem lehetett pontosan réteghez kötni. A leletanyag szétválasztásával és értékelésével az volt a cél, hogy a két kultúrrétegben fellelhető eszközkészítési tendenciákat kimutatva -, a szinte azonos típusokat felvonultató kőeszközkészletek között - a fő megoszlási paraméterek figyelembe vételével a meglévő különbségeket és/vagy azonosságokat bemutassuk. (12-13. ábra) A felső és az alsó kultúrrétegben egyaránt a vakarák és az árvésők dominálnak, azonban a két kultúrrétegen belül, egymáshoz viszonyított arányuk eltér. A felső kultúrrétegben jóval magasabb a vakarok aránya az ái-vésőkéhez képest, míg az alsó kultúrrétegben gyakorlatilag azonos számban fordulnak elő. A tompított hátú míkropengék száma mindkét kultúrrétegben magas, de az alsóban meglepően kiemelkedik a többi eszköztípus közül. A vakaró-árvéső-tompított hátú mikropenge fő típusok mellett a többi eszközből szinte csak egy-két típus található. Eltérően alakul a megoszlás a vakarótípusokon belül a két kultúrréteg leletanyagában. A felső kultúrrétegben a penge- és szilánkvakarók dominálnak. Az utóbbinál a szilánkok többnyire pengeszerűek. Számottevő még a magkővakarók száma is. Az alsó kultúrrétegben szilánk- és magkővakarók dominálnak, a vakarópengék száma csekély. A vakarok kidolgozása mindkét kultúrrétegben ugyanazzal a technikával történt: a penge vagy szilánk vakarófrontját legyező alakú retusokkal alakították ki, néha apró, peremi retusokat is felhasználtak. A vakarófront változatos, különböző formákat mutat a vakarákon. A magköveken néha csak az egyik vágóélt, néha az egész felületét megmunkálták.