Folia archeologica 46.

Csongrádiné Balogh Éva: A ságvári késői felsőpaleolit lelőhely tipológiai és statisztikai vizsgálata

38 CSONGRÁDI NÉ BALOGH ÉVA Üllő: Egy nagyjából téglalap alakú üllő töredéke került elő a felső kultúrrétegből. Ezen kívül csupán feltételezhető, hogy a két mészkőlap valamilyen alátétként szolgálhatott. Egy üllő az alsó kultúrrétegből is előjött. Sütőlap: A felső kultúrrétegből került elő egy homokkőlap, aminek a felületén vörösbarna elszíneződött égésfoltok találhatóak, erősen repedezett. Magkő: A felső (85 db) és alsó kultúrrétegben (49 db) egyaránt több gömbölyded (diszkóid) ill. kúp alakú magkővel, ill. magkőmaradékkal találkozunk a leletanyagban. Ezek mellett előfordulaz ellentétes leütési felületű hengeres alakú magkő is. Nyersanyagdarab Az alsó kultúrréteg több különböző méretű nyersanyagrögöt tartalmazott. (45 db) VI. NYERSANYAG A lelőhely alsó és felső kultúrrétegből, s a réteghez nem köthető helyekről származó szilánkok, gyártási hulladékok, pengék és eszközök legnagyobb hányada radiolaritból készült. A radiolaritoknak két fő változata különíthető el: 1. a mecseki radiolarit a következő színekben található: sötétbarnás lila, szürke-sárgásfehér, zöldesszürke selyemfényű, rózsaszín, 2. a bakonyi radiolaritot a szentgáli vörös, mustársárga-sárga mangános, barna-májbarna és egyéb színű változatai képviselik. A különböző színű limnokvarcit (áttetsző kékesfehér patinás, fehér patinás, fehér-kékesszürke, rózsaszín fehér mintás áttetsző, átlátszatlan fehér, sárgásfehér, karneol) és hidrokvarcit nyersanyag is előfordul. Az obszidián elenyésző számban (kb. 1%) található a leletanyagban, összesen 2 db eszköz és kb. 5 db szilánk készült az ún. kárpáti I. típusú obszidiánból. Az ún. Vág-völgyi régészeti anyagban szereplő fehér, erősen patinás, belül áttetsző „tűzkő ' előfordulása szórványosan megfigyelhető. Továbbá 2-4% körül mozog az egyéb nyersanyag: kvarcit, permi vörös homokkő, hematitrögök, kovás változatai is, limonit konkréció, mészmárga, mészkő és fekete szarukő vagy lidit.

4

2 Az eszközök kb. 50-60%-át a jobb minőségű radiolaritból és limnokvarcitból készítették. A nagyjából áttetsző, általában sárgásszürke kavicskérges „helyi" kovakavics 25-30%-át teszi ki a nyersanyagnak. VII. ERTEKELES A ságvári paleolit lelőhelyről előkerült leletanyagot Gábori M. már több helyen részben -, de a kőeszközök átfogó statisztikai vizsgálatára is kiterjedő részletes anyagközlés nélkül - ismertette.

4

3 Az 1936. évi ásatás alsó és az 1957. évi ásatás felső kultúrrétegében talált leletanyag mennyiségét leszámítva a telep anyaga ásatásonkénti külön-külön statisztikai feldolgozásra nem alkalmas. A leletanyag kis mennyisége miatt a különböző ásatások anyagát alsó és felső kultúrréteg szerint összevontam. Azokat a leleteket-, annak ellenére, hogy közöttük igen szép típusos eszközöket találunk - amelyeket semmiképpen nem lehetett már réteghez kötni, nem vettem fel a statisztikai adatok közé. (11. ábra) 4

2 T. Bíró K. szóbeli közlése. 4

3 Gábori-Gábori-Csánk 1957, 3-44.; Gábori 1964, 30-51