Folia archeologica 46.
Csongrádiné Balogh Éva: A ságvári késői felsőpaleolit lelőhely tipológiai és statisztikai vizsgálata
A SÁGVÁRI FELSÓ PALEOLIT LELŐHELY' 21 Újabban a lelőhely faunájával Vörös I. foglalkozott, s a régi 1935-37. és 1941. évi ásatás „in situ" részéből előkerült csontanyagot vizsgálta és értékelte. 30 A lelőhely kultúrrétegeiből a következő állatcsontokat határozták meg: 3 1 Fa j Db Castor fiber L. 1 Lepus sp. Г Canis Lupus sp.Gold 4 Lutra lutra L. 1 Equussp. 266 Rangifer tarandus L. 1488 A telep faunája rendkívül fajszegény, lényegében a rénszarvas és a vádló dominált. A lőcsontmaradványok között a középtermetű Equus feris fossilis (Pallas) uralkodott, míg a nagyméretű Equus Aveli Antonius ritkábban fordult elő. A lófogak alapján két csoportját tudta elkülöníteni Vörös I. a lócsontoknak: az 1. csoporthoz, az Equus sp. I.-hez az előbb említett lófajták tartoznak, míg az Equus sp. Il.-höz, (a 2. csoport), az ún. „fossilis poni" sorolható. Mindkét lófajta általánosan elterjedt volt Közép-Európában a késői felsőpaleolitikum idején. :! L A rénszarvasmaradványok az állatcsontanyag mintegy 80%-át tették ki. 3 3 A leletanyag nagyrészt agancsos vagy anélküli fejrészekből, fogakból és postcraniális csonto kból tevődött össze. Az ujjpercek hiányából Vörös I. arra következtetett, hogy a telepről elszállították a prémet és a húsos végtagcsontokat. Véleménye szerint az 1935-37. évi ásatás állatcsontanyaga egy feldaraboló-trancsírozó helyet bizonyít a lelőhelyen. A telepen 126 rénszarvas és 37 vádló egyed található. Ez húsmennyiségben kifejezve a rénszarvasból 5540 kg-ot, a vadlovakból 4800 kg-ot jelent. 3 4 A fentiekből kitűnik, hogy a ságvári tábor lakói specializált rénszarvasvadászok voltak. A rénszarvasok mellett még a lovakat vadászták intenzíven. A többi állatfaj elenyésző szerepet játszott zsákmányukban. A tejpremolárisok, maradandó fogak és a koponyás agancsok alapján bizonyított, hogy a rénszarvasokat ősszel, ill. télen ejtették el. A ságvári táborhelyet ennek megfelelően téli szállásként használták. 3 5 Flóra A lelőhelyen, a kultúrrétegekből előkerült faszénmaradványokat még a régebbi ásatások alkalmával Hollendonner F. vizsgálta meg. Meghatározása szerint a faszenek a Pinus nemzetségbe tartozó Pinus montana családba sorolhatók, s a mainál csapadékosabb, hidegebb klímát jelölnek. 3 6 3, 1 Vörös 1982, 43-71. 3 1 Vörös 1982, 43-71. 3 2 Vörös 1982, 53. 3 3 Vörös 1982, 54. 3 4 Vörös 1982, 57. 3 5 Vörös 1982, 62. 3, 1 Laczkó-Hollendonner-IIillebrand 1930, 217.; Csalogoviis-Gaál-HoUendonner-Hillebrand 1931, 245.:P pumilio, P mughus, P. rotundata, 1'. uliginosa, P. unicanata.
