Folia archeologica 46.
Kemenczei Tibor: Késő bronzkori bronztárgyak Regölyről az Őskori Gyűjteményben
KÉSŐ BRONZKORI TÁRGYAK REGÖLYRÓL 121 Erre díszítésük alapján lehet következtetni. Négy karikán van vízszintes rovátkolásokkal keretezett függőleges vonalcsoportokból álló fenyőágminta (1. ábra 2, 4, 8, 2. ábra 4). Ez a díszítőmotívum a Ha „periódusok iclejéből származó karperecekre a jellemző. Azok a karperecek azonban nem huzalból készültek, hanem öntöttek, átmetszetük körszelet alakú. A regölyi első lelet karikái így átmenetet képviselnek a két forma között, azaz a Ha A periódus végén, а В periódus elején készülhettek. Ennek az nem mond ellent, hogy a hét díszítetlen (1. ábra 1-3, 7, 2. ábra 1-3) és a váltakozó ferde vonalcsoportokkal ( 1. ábra 6) díszített darab ugyanolyan, min a Ha A„ korú leletekben lévő karikák. Más leletek bizonyítják, hogy a fiatalabb típusú karperecekkel együtt az ilyen karikák divatja még tartott а На В periódus elején is. A többi, különböző időpontokban a Nemzeti Múzeumba került regölyi bronztárgy lényegében azonos korból származik, mint az előbbi két lelet. A három bordás markolatú sarlók (2. ábra 5) a Ha A t periódus idejéből származó depotleletekben a leggyakoribbak, de előfordulnak még a következő periódus emlekanyagában is. A tokos balta (3. ábra 6) párhuzamai inkább az utóbbi kor leleteiben a gyakoribbak. Nem pontosan egy adott periódusra keltezhető ékszerforma a kétmenetű, ferde vonalakkal díszített huzalkarperec (2. ábra 7) és a sodrott testű, bepödrött végű huzal karperec (2. ábra 8). Mindkét ékszer származhat a Ha A és a Ha B 1 periódusból is. Az 1892-es lelet karikáinak a patinája egyenletlen, durva felületű, világoszöld. Ugyanilyen rossz minőségű patinája van a markolatnyújtványos sarlónak is. Regöly és a szomszédos Szárazd község közötti területről is került elő egy olyan, főleg sarlókból, karikákból álló bronzlelet, amelynek eredeti patinája az említett tárgyakéval szinte megegyezik. 3 1 Ebből arra következtethetünk, hogy mindegyiknek a lelőhelye azonos lehetett. A Regöly község határában a múlt század végén talált régészeti leletek lelőkörülményeinek leírását Wosinszky Mór leírásából ismerjük. Eszerint sok, különböző korú tárgy került elő a Regöly és Szárazd közötti Kapós folyó árterületének felszántásakor a tőzegtalajból. Itt Wosinszky Mór végzett is 1890-ben ásatást, de csak azt tudta megállapítani, hogy az addig talált sok lelet elszigetelten, elszórtan feküdt a talajban, s kutatás utánuk nem vezethet eredményre/" Eszerint ott telep, temető nem lehetett, az egykori mocsaras terület ilyenek létesítésére nem is adhatott lehetőséget. A bronztárgyak egy csak egy módon kerülhettek későbbi lelőhelyükre, azokat a késő bronzkorban szakrális céllal süllyesztették a mocsárba. A Regölyről származó, de pontos lelőhelynév nélküli erősen korrodált, rossz patinájú bronzok innen származhatnak. A mocsaras terület nemcsak a késő bronzkorban, hanem a kelta korban is „szent hely" lehetett, amit több, Regöly és Szárazd közötti területen előkerült kelta ékszer is bizonyít. Közöttük vannak a nevezetes maszkos, kerék alakú gerezdek díszű aranygyöngyök, ezüst fibulák, láncok. 3 3 A Kapós és a Koppány folyó összefolyásánál emelkedik Regöly-Földvár. Ez földsánccal megerősített kiugró hegytető, amelyet három oldalt mocsaras terület vesz körül, míg nyugaton egy dombvonulathoz csatlakozik, ahol a mai község fekszik. Az 1950-ben és 1970-ben a földvár területén végzett ásatások a késő bronzkori urnamezős kultúra korából és a kelta időszakból hozták a felszínre a legtöbb településnyomot, de néhány kerámialelet a kora vaskori hallstatti kultúra idejéből is napvilágra került. 3 4 A sánc átvágása azt bizonyította be, hogy mivel azt késő bronzkori gödör, ház fölé építették, annak kora a korai vaskor vagy a kelta időszak lehetett. Az ásatások eredményeiből az mindenesetre kiderült, hogy a hegytetőn 3 0 Kemenczei 1996a, 62. 9. kép: Sárszentmiklós; 13. kép: Egyek-Kendertag 3 1 Mozsolics 1985, 27-28. t. 3 2 Wosinszky 1896, 495. 3 3 Hunyady 1944, 2-4. t. 3 4 Patek 1968, 64-65;Jerem 1971, 13-14.
