Folia archeologica 45.

István Vörös: Építési kutyaáldozat Jászdózsáról

90 ISTVÁN VÖRÖS A Kápolnahalmon begyűjtött kutyamaradványok két típusba, fajtához tartoz­nak: a „ház falában levő kutya" (4-5. kép), és egy mandibula (2. sz., 7. kép 2.) a kis testméretű (marmagasság 40 cm), erős csontozató tőzegspicc Canis familiáris palustris (Rütimeyer 1861) típusú. Az összes többi koponya (6. kép), mandibulák (7-8. kép) és vázcsontok (9. kép) az ún. „bronzkori kutya", a közepes testméretű (marmagas­ság 53,2 cm) őskori „juhászkutya", a Canis familiaris matris optimae (Jeitteles 1877) típusba tartozik. Hasonló típusú kutyákat találtak Tószeg-Laposhalom 1948-as ásatásán is. 1 9 A Kápolnahalmon az V/l. ház D-i előterének K-i fal közelében (lásd előbb) 1943-ban előkerült „falban levő kutya" hiányos csontváza építési áldozat marad­ványának tekinthető. Az épület funkciója, vagy a benne lakó személye tehette szükségessé, hogy a ház építésekor, vagy a ház „foglalásakor" kutyaáldozatot mutassanakbe. Nem volt általános szokás. Magyarországon feltárt bronzkori házak/házrészek jelentős szá­ma ellenére ezidáig csak két teliről ismert az építési kutyaáldozat. Jászdózsán kí­vül Tószeg-Laposhalom '73 V/B. szint 122-142 cm - hatvan/füzesabony átmeneti időszak - ház felmenőfal alapjából bontott ki STANCZIK Ilona szintén építési áldozatnak minősíthető kutyakoponyát. 2 0 Mindkét esetben az épületrészbe nem a teljes kutya, hanem annak csak egyes részei kerültek elhelyezésre. Ez a gyakorlat pedig egyértelműen azt jelzi, hogy a kutya ebben a szertartásban tipikus véres áldozatnak tekinthető. A kutya feje, mint minden állat mitikus specifikuma nem hiányozhat a szertartásból. A magyarorszá­gi bronzkori településeken feltűnően sok a kutyafej maradványa (toponya, mandibula). A koponyák agyüregei általában feltörtek, vagy az agy- és arckopo­nyák vannak széthasítva. A mandibulák előfordulásához képest nagyon kevés a koponyalelet. 2 1 A koponyákból és a mandibulákból a caninusokat post mortem kiszedték. A bronzkori időszakból is jól ismert a kutyafogamulett viselésének szokása. Ennek egyik szélsőséges esetével találkozhatunk Mokrin kora bronzkori temetőjé­ben, 2 2 ahol 25 kizárólag női sírokban összesen 276 db átfúrt canida (kutya, róka, farkas) caninust találtak. Az őskori időszakban végzett véres kutyaáldozat hitvilágbeli motívuma azo­nos lehetett a majd ezer évvel későbbről adatolt chthonicus szerepével. Feltételezhető, hogy a füzesabonyi kultúra időszakában Jászdózsán és Tósze­gen is a ház építésekor, pontosabban a házfal alapozásának elkészítésekor végez­ték el a kultikus cselekedetet. Ajászdózsai teli életében nem ez az egyetlen építési állatáldozat leletegyüttes. A Hatvani kultúra klasszikus időszakában épített paliszádfalas sáncárok építését megelőzően is végeztek ugyancsak véres áldozati szertartást: 10-12 vadászott állat (őstulok, gímszarvas, vaddisznó és barnamedve) koponyáját helyezték el egy méh­kas alakú gödörbe. 2 3 Vörös István

Next

/
Thumbnails
Contents