Folia archeologica 45.

Viola T. Dobosi - István Gatter: Paleolit hegyikristály eszközök és tájékozódó fluid zárvány vizsgálatuk

PALEOLIT HEGYIKRISTÁLY ESZKÖZÖK ÉS TÁJÉKOZÓDÓ FLUID ZÁRVÁNY VIZSGÁLATUK Dolgozatunkban a Magyar Nemzeti Múzeum őskőkori gyűjteményében őrzött 14 hegyikristályból készített tárgyat vizsgáltuk meg. Földtani problémák megoldásában régóta alkalmazott fluid zárvány vizsgálat különösen alkalmas régészeti tárgyak tanulmányozására, mert úgy nyújt információt az ásvány keletkezésének körülményeiről, így közvetve a lehetséges származási helyéről, hogy a vizsgált tárgy nem sérül. A tárgyak öt lelőhelyről: Bodrogkeresztúr, Megyaszó, Andornaktálya, Jászfelsőszentgyörgy és Pilismarót (Pálrét, Tetves, Bitóc, Bánom) kerültek elő. A leletek Pilismarót körüli sűrűsödése csak részben következik abból, hogy ez a terület a legrészletesebben kutatott. A pilismaród telepek népének intenzív kapcsolatát a nyersanyagbeszerző helyekkel bizonyítja, hogy éppen a feltárásnak csak a kezdetén tartó Bánom volt hegyikristályban a leggazdagabb. Az előkerülési körülmények nem egységesek, a tárgyak egyrésze ásatáson, hiteles kultúrrétegből, más része felszíni szórványként került a gyűjteménybe. Ez esetben a felszínen semmilyen más régészeti korszakból származó leletanyag nem volt, hegyikristály geológiai forrása sem volt a közelben, s a tárgyak felsőpaleoíitikumhoz tartozását a vele együtt a felszínen gyűjtött eszközök valószínűsítik. A lelőhelyek a magyarországi felsőpaleolitikum kultúráin belül a gravettien entitybe tartoznak. Azon belül kronológiai, illetve tipológiai ismérvek alapján elkülönített három filumból az idősebb és fiatalabb pengés horizontot képviselik. Ez a megfigyelés igazolja a „kavics-gravetti" telepek népessége elkülönítésének jogosságát a gravetti alapnépességen belül. A kavicsnyersanyag felhasználása nemcsak az eszközkészlet méreteit, típusosságát határozza meg, de a nyersanyag megszerzésének módja, iránya, útvonala, s ebből következően kapcsolataik iránya is eltér a klasszikus pengés iparok hasonló paramétereitől. A vizsgált mintákból mindössze három, a 7., 12., és a 13. minta (PilismarótFetves illetve Pilismarót-Bánom, felső kultúrréteg) mutat szerkezeti hasonlóságot, ami azonos nyersanyag felhasználását valószínűsíti. Ez a feltevés megerősíteni látszik a településszerkezeti, tipológiai szempontok alapján feltételezett egykorúságot a Pilismarót-környéki telepek között. A hegyikristály tárgyak makroszkópos megfigyelése, a mikroszkópos fluid zárvány vizsgálatok és a kvarc lehetséges genetikai típusainak bemutatása alapján zárványtartalmú minták nagy valószínűséggel az ún. „alpi típusú" kvarctelérekből származnak, epi- vagy mezometamorf kőzetkörnyezetből. Ez a potenciális nyersanyagforrás lefedheti az Alpok középső, illetve keleti nyúlványát. Á,z innen ismert nagyszámú és kiterjedt nyersanyaglelőhelyek mindenképpen tartalmazhatják a lehetséges forrásokat. Amennyiben mégis számolni kell poligén származással (mint pl. az ókorban feldolgozott hegyikristályok egy részénél), a minták genetikai képe alapján bizonyos, hogy „alpi" jellegű ásványparagenezisből származnak. Ismereteink szerint az ismert, tipikus alpi hegyikristály előfordulások a Würm interstadiálisaiban nem voltak jéggel fedettek. T. Dobosi Viola-Gatter István