Folia archeologica 45.

Tóth Endre: Dr. Soproni Sándor ( 1926-1995)

FOLIA ARCHAEOLOGICA XLV. 1996. BUDAPEST DR. SOPRONI SÁNDOR (1926-1995) 1995. november 20-án meghalt Soproni Sándor, egy nappal korábban, mielőtt hatvankilencedik születésnapját betöltötte volna. Akik ismerték, láthatták: az idő múlása annak ellenére alig hagyott nyomot arcvonásain, megjelenésén, hogy ötvenes éveinek derekán többszöri súlyos műtéten keresztüljutva, szinte a halálból jött vissza: a sors végül még másfél évtizedet ajándékozott neki. Olyan másfél évtizedet, amely során ismereteit, tudását átadhatta a fiatalabb régésznemzedéknek, tanítványokat nevelve Szegeden és Budapesten, szinte az utolsó pillanatokig részt véve a régészeti munkában. Hajdani kutatásainak, első nagyobb ásatásának helyszínén találkozhattunk vele utoljára, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat visegrádi vándorgyűlésén, a társulat alelnöki tisztében. Soproni Sándor 1926. november 21-én született Szentendrén. Fiatalon részese volt a világháború keserves megpróbáltatásainak - sokat hallhattunk tőle a franciaországi hadifogság embertpróbáló eseményeiről. Hazatérése után a Pázmány Péter Tudományegyetem régészet szakát végezte el ( 1946-1951 ) és régész diplomát szerzett. Szakdolgozatában a dunántúli római mérföldkövekkel foglalkozott. A téma végigkísérte az életét: halála előtt is a mérföldköveket összefoglaló feliratkorpusz elkészítésén dolgozott a Corpus Inscriptionum Latinarum részére. Szülővárosának múzeumába került állásba, és az ott töltött évtized, az akkor szerzett terepismeretek biztos alapot teremtettek későbbi, monográfikus munkáihoz. Soproni Sándor igazi terepjáró régész volt. Célul tűzte ki Pannónia e fontos határszakaszán a római kori topográfia felderítését, a római limes