Folia archeologica 45.

Dienes István: A honfoglalás kori magyar kovácsok egyik mesterfogásáról (Jegyzetekkel ellátta: Fodor István)

NIELLÓDÍSZES ÖRMÉNY Ö'IVÖSMÚ 237 ból származó épület lebontásával épült meg a hajdani hadügyminisztérium: ma az Isztambuli Egyetem főépülete. ' A Bajezit-kapu a Gülhane városrészen nagy területet elfoglaló Magas Porta épületei „Bâbiâli" elnevezésű bejáratának a mintájára festői barokk építmény, amely kétséget kizáróan romantikus keleti jelleget kívánt a Bajezit térnek kölcsönözni.

6 A kép hátteréből a 85 m magas tűztorony emelkedik ki,

7 az előtérben viszont a városrendezésnek időközben áldozatul esett Fuat Pa.^a Kö^kü épületét ismerjük fel. Ilyen módon tehát ennek a niellós ábrázolásnak Isztambul hajdani városképi részletének tisztázása szempontjából is megkülönböztetett jelentőség jut. A legújabb török szakirodalom a niellótechnikát a Kr. e. 8. és a Kr. u. 2. század között szkítáktól származtatja.

8 Törökországban főként Kelet-Anatóliában honosodik meg és mindenekelőtt örmények díszítik fémmunkáikat ilyen mutatós megoldásban. Eljárásaik, a felhasznált fémek, vegyszerek aránya nagyjából megfelel más területekének. A török ötvösök a niellótechnikát örményektől sajátították el. Ennek során számos örmény műszó is meghonosodott náluk.'

1 Az. igények megnövekedésével a múlt század második felére Anatólia városaiban, mezővárosaiban a mutatós ötvöstárgyak széles körben elteijedtek. Van központtal, Erzurum, Erzincan, Trabzon, Bitlis, Diyarbakir, Antep, Sivas, E§kisehir, Kula - Isztanbulhoz hasonlóan - egy-egy nielló-központ.

1

0 Vauban a niellótechnikát művelő ötvösök száma már a 1 9. század derekára 120-ra emelkedik." Meg kell tehát értenünk, hogy a nagy versenyben ' Ohannes Vani ötvösmestert a múlt század hetvenes évei már nem találhatták ott. Az örmények közismert alkalmazkodóképességével megőrizte ugyan eredeti nevét, török mesterjegyét, az adott körülmények között azonban mégis Bitlisbe költözni kényszerült. A niellóművészet különösen a második világháború után egyre hanyatlott. Végül annyira elsorvadt, hogy pl. a néprajzilag behatóan kutatott Eski.sehir környéki Alpu mezővárosban 1990-ben már mindössze két mester művelte,

1

2 az isztambuli Kapali Çarsi (Fedett Bazár) környezetének ötvösközpontjában már hírmondója sem maradt. 5 Tuglaci, P 1981. 274-281. „Harbiye Nezareti" (Hadügyminisztérium) fejezet. 6 Kuban, D. 1994. 185. 7 fehsuvaroglu, 1. H. é. n. 124; Batur, A. 1994. 190. 8 Açikgoz, И. 1994. 1; Kupglu, M. Z. 1994a. 33; Ku&glu, M. Z. 1994b. 132. 9Açikgoz, H. 1994. 2-4. 1

0Açikgoz, H. 1994. 3; Kuçoglu, M. Z. 1994a. 34. "Açikgoz, H. 1994. 3; Kupglu, M. Z. 1994a. 34. 1

2 Açikgoz, H. 1994. 3.