Folia archeologica 45.

Dienes István: A honfoglalás kori magyar kovácsok egyik mesterfogásáról (Jegyzetekkel ellátta: Fodor István)

FOLIA ARCHAEOLOGICA XLV. 1996. BI DAPEST TÖRÖKORSZÁGI NIELLÓDÍSZES ÖRMÉNY ÖTVÖSMŰ A MAGYAR NEMZETI MÚZEUMBAN FEHÉR Géza Rejtélyes úton kerülhetett Budapestre az a késői ötvösmű, amelyet finom vésetei, niellódíszítményei között hasonló kivitelű, ikonográfiáikig értékelhető épületek is élénkítenek. A fedeles ezüst cukortartót 1992-ben özv. Huszár Zsigmondnétól vásárolta a Magyar Nemzeti Múzeum. Leltári száma: Ö/l. 92. 16. - Magasság: 20, szájátmérő: 13,2 X 12,2, talpátmérő: 9,6 cm. Unikális műtárgy, amely az összes lényeges információ birtokában egyben kuriózum is. Beütött bélyegei ui. koráról, készítési helyéről, ötvöse személyéről híven számot adnak; feliratai ezeken túl két ábrázolás témáját jelölik meg. Díszítményei, díszítőrendszere egymagukban is jellegzetes műveltség művészi körébe utalnák. Emellett e nemes díszítmények foglalatában vár- és városképi részletei művelődéstörténeti vonatkozásban gazdagítják ismereteinket. Az ötvösmű lapított félgömbszerű fedőjét finoman rovátkolt, öntött tojásdad fogóval, kupáját kinajló fogazott öntött szájperemmel díszítették. Két oldalára öntött fület szegecseltek, amely inda keretelésben 2-2 hatszirmú virágot mintáz. A kupát az ívelt talppal gyűrűs tagolású szár köti össze (1-2. ábra).

1 A fedő, edénytest és talp díszítőrendszere azonos. Alul-felül folyamatos vésett indás-leveles virágdíszsor vízszintes szalagjába foglaltan négykaréjos kettős kerettel niellós kivitelű műemlék ábrázolások jelennek meg ( 1 -4. ábra). A fedélen és talpon ábrázolt műemlékek között háromkaréjos keretben (5-6. ábra), a fülek mellett kétoldalt viszont 2-2 kör alakú és 2-2 tojásdad mezőben találunk hasonló stilizált növénydíszeket (7. ábra). A fent említettek közt szabadon maradt tereket vésett hálódísz tölti ki. A kupa és talp műemlék ábrázolási foglalatának négy sarkát még l-l levelesindás virággal, a talpat pedig ezenfelül szélesebb indával, illetőleg kettős levéllel töltötték ki. Az ezüstedény talpának aljára bepecsételt mesterbélyeg az ötvös nevével, a készítés évszámával különösen értékes, mivel az örmény iparos témaválasztására világos magyarázatot ad. „Készítette Vani" (= Vanból származó) „(Ohannes", „96" évszám, azaz 1878. XII. 26.-1879. XI. 16. között, tehát II. Abdülhamit uralkodása alatt (1876-1909). „Bitlis" készítési hely - a Van tó délkeleti sarkában, Van városától 145 km távolságra elterülő város - a mesterjegy alatt külön, nagyobb bélyegzést kapott (8. ábra). A kupa két oldalát uraló ábrázolások közül az egyiken ui. „Van" felirattal a lokálpatrióta ötvös vázlatosan az ősi várat és várost jeleníti meg ( 1., 3. ábra). A másik 1 A műtárgy fényképfelvételeiért Dabasi Andrásnak tartozom köszönettel.