Folia archeologica 45.

Fodor István: Dr. Dienes István (1929-1995)

12 FODOR ISTVÁN tőnk ilyen elrendezésű és maga is ilyeneket fog majd találni. Hamarosan rá kellett azonban jönnie, hogy az egykori valóság sokkal bonyolultabb és árnyaltabb volt mindenfajta, még oly szellemes tudományos sémánál. Már ebből a dolgozatából is kiderül: kitűnő tárgyelemző és jó megfigyelő, nem csak a régészeti párhuzamokra utal, hanem a néprajzi szakirodalom tanulságaira is, amelyek segítségével megkísérelhetjük az egyes jelenségek magyarázatát. Szegedi tartózkodása idején állította helyre a bordányi női sír lószerszámát (1.), s ugyancsak itt figyelt fel a Móra által feltárt kiszombori „E" jelű temető 46. sírjában lelt két kengyelvasalásra, amelyből - ismét csak néprajzi tájékozottsága segítségével beigazolta, hogy a honfoglalók is használtak olyasfajta fakengyelt, amely régtől fogva ismert a steppei népek körében. (4.) A V.N. Csernyecov által, magyarul is közölt obi-ugor nemzetségielek alapján vette észre a békési temetőből származó egyik íjcsonton lévő tamga-jelet. (11.) A második bashalmi temetőben egy sor olyan jelenségre figyelt fel a sírok bontásakor, amelyek rég megfejtetlen talányokra adtak választ. Az itteni hetedik sírból sikerült eredeti állapotában kiemelnie a veretes fegyverövet, amely a honfoglalók leggyakoribb - ún. kapcsolószíjjal ellátott - övtípusának szerkezeti kulcsát adta meg. Kiderült, hogy az övcsaton azért nem lehet a szíjvéget és a vereteket átbújtatni, mert a csat egy külön belső kapcsolószíjhoz volt erősítve, amely keskenyebb volt, mint a veretekkel sűrűn kivert övszíj. Ennek alapján állította helyre a perbetei (5), bezdédi (9), jánosszállási, keceli és nagykőrösi övet.(9.) A bashalmi 10. sírban nyugvó nő szemüregeiben és száján vékony ezüstlemezkéket talált. Ennek alapján fejtette meg honfoglalóink halottas szokásának egyik fontos elemét, az ezüstszemes halotti szemfedő használatát. A megfejtéshez nagyban hozzásegítette, 1959-es moszkvai tanulmányútja és a V. N. Csernyecovval való beszélgetése. így jutott arra a következtetésre, hogy a honfoglalóknak ez a halotti szokása hasonlatos lehetett az obi-ugorok körében máig élő szokással, ebből pedig csak az következhet, hogy „...közös műveltségi hatásra honosodott meg körükben, ami csak abban az időben történhetett, amikor még egymás közelségében éltek." Ugyanakkor arra is utal, hogy e szokás fellelhető más népeknél is, s nem kizárt, nogy az ugorságnál déli, iráni hatásra terjedt el. Gondolatmenetét először az 1960-as budapesti finnugor kongresszuson mondta el, hozzászólásként Csernyecov előadásához (14.), majd dolgozatát jegyzetekkel ellátott formában, magyarul is közzétette.(13.) Ez utóbbi cikkének címe nem egészen fedi annak tartalmát, hiszen a szövegben nem említi, hogy ez a szokás ugor kori eredetű lenne (tehát a Kr.e. I. évezred közepéig nyúlna vissza), hanem csupán azt jegyzi meg, hogy a magyarok és obi-ugorok elődei még egymás közelében éltek, amikor ez a szokás kialakult, s őseink ezt magukkal hozták e távoli keleti területekről. Lényeges, hogy rövid dolgozatában nem említ az ugor szálláshely körzetéből a honfoglalás előtti időre keltezhető régészeti párhuzamokat, ezeket ő maga nem találhatta meg, s mások sem hívták fel rá figyelmét, bár hivatkozik a 8. századi baskíriai arany szemfedőre. A felső-tiszai emlékanyagot áttekintő dolgozatában így nyilatkozott a szemfedőkről: „Közös műveltségi elem lehetett a finnugorság körében ennek az arclepelnek használata. Kabarjaink ettől függetlenül ismerhették, hiszen a délorosz sztyeppéken a szkíta, szarmata időktől alkalmazták a temetéskor a szem- és szájlemezeket. Minden bizonnyal déli műveltségi hatásra honosodott meg a manysiknál, hantiknál és a magyaroknál is."(9.) Az Urál-vidéki rokonnépeink körében előkerült 6-9. századi régészeti párhuzamokat később magam gyűjtöttem egybe, ezzel is megerősítvén Dienes azon következtetését, hogy honfoglalóinknak ez a halottas szokása keleti (Urál-vidéki és baskíriai) eredetű. E dolgozatnál azért lényeges kissé hosszabban elidőznünk, mert az utóbbi időben meglehetősen szélsőséges értelmezések láttak véle kapcsolatban napvi-