Folia archeologica 44.

Tibor Kemenczei: Kora vaskori zablaleletek a Somlóhegyről

KORA VASKORI ZABLALELETEK A SOMLŐHEGYRŐL A Somlóhegyen (Veszprém megye) és a közelében lévő Dobán, több ízben ke­rültek elő temetkezésekből származó lószerszámzat leletek. 1­7 Abronzzabla oldaltagok (2. kép 1-7,4. kép 1,4, 5. kép 1-3.) a G. Kossack által leírt IB jelű formacsoportba tartoznak. 8 Díszítésük alapján több változatot lehet megkülönböztetni közöttük, amelyek párhuzamai a közép-európai korai hallstatti kultúra emlékeiben találhatók meg. 9" Ilyen típusú zabla oldaltagok olyan tárgyak kíséretében is előkerültek, amelyek a kelet-kárpáti kora vaskori fémművesség for­makészletébe tartoznak. 1 7' 1 8 Ezért a hallstatti kultúra területén először azon a vidé­ken - a Dunántúlon, készítettek ilyen zabla oldaltagokat, ahova nagy számban ju­tottak el a kelet-kárpáti fémművesség termékei. 19,2 1' Ujabban a korai hallstatti típusú lószerszámzat használatának a kezdetét az ún. pré-Hallstatt С periódusra keltezték. 21,2 2 Az erre a kormeghatározásra egyik bizonyítékként említett vasfokosok (6. kép 8, 7. kép 5) 21-2 3 azonban mind keleten, 25 mind Közép-Európában és a Kárpát-medencében 26,2 7 a hosszú ideig használt tár­gyak közé tartoztak, azaz pontos keltezésre nem alkalmasak. A somlóhegyi típusú bronzzabla oldaltagokhoz három fajta szájrész tartozha­tott. Közöttük vannak vasból készített darabok is (2. kép 8). Ezek egy része egy­idős lehet a bronz szájrészekkel. 2 9" 3 2 A fiatalabb kom vaszabla szájrészek 32,3 3 (7. kép 4) formai előzményei a Kr. e. 8. század lcletegyütteseiben találhatók meg. 3 4 A Dunától keletre fekvő területek Kr. e. 8. századi emlékanyaga tartalmazza a legidősebb korú háromlyukas vaszabla oldaltagokat. Ilyenek vannak a somlóhegyi (4. kép 2, 6. kép 3, 7. kép 1), valamint a közép-európai korai hallstatti kultúra leletei között is. Ezeknél fiatalabb korúak az észak-balkáni hasonló oldaltagok. 39 A keleti kultúrkör területéről származó darabok ezekkel egyidősek. 4 0 A dunántúli leletek között lévő egyéb zabiák legidősebb korú párhuzamai a közép-európai hallstatti kultúra На С kori emlékei között fordultak elő. 4W 6 A kereszt alakú, üreges szíjelosztók (3. kép 2.4, 7. kép 2,3) a hallstatti kultúrá­ra jellemző lószerszámzat részei voltak 4 7" 5 0 míg a kis kereszt alakú gombok (6. kép 1-3) a késő urnamezőskorban 5 1 és a korai hallstatt korban 5 2 egyaránt ismertek vol­tak. Használatuk területe az egész európai térségre kiterjedt. 3-5 5 Késő urnamezős korú előzményei 5 6 voltak a csúcsos közepű szíjelosztóknak a hallstatti kultúrában (3. kép 5, 6. kép 4). 5 7 Ugyanilyen eredetűek voltak az áttört közepű szíjelosztók (6. kép 5), 59-6 2 s az áttört, gömb alakú csüngők (3. kép 8). 63-66 A somlóhegyi leletek között lévő ékszerek közül a két bronz tűhegyvédő (3. kép 9, 10) a korai hallstatti kultúra jellegzetes tárgyai. 6 7" 7 0 A két vázafejű tű (4. kép 3, 6) a késő urnamezős kultúra idején divatos ékszerek közé tartoztak, de néhány példányuk a korai hallstatti kultúra leleteiben is még megtalálható. 71,7 2 A csónak alakú fibula (4. kép 5) viszont csak a I la С periódus közepén jött divatba, így ezek az ékszerek nem alkottak leletegyűttest. A Doha község területén kiásott halomsír leletei valamivel fiatalabb időszak emlékei lehetnek, mint a legidősebb somlóhegyi leletek. 73-7 5 A Somlóhegy és környékén előkerült tárgyak arról tanúskodnak, hogy az ott működő műhelyek a hallstatti lószerszámzat kialakítói közé tartozhattak. A Közép­Dunántúlról juthatott el a délkelet-alpi, közép-európai hallstatti kultúra területére az új típusú lószerszámzat, amelyet azután az ottani műhelyek is gyártottak. А ко-

Next

/
Thumbnails
Contents