Folia archeologica 44.

Oravecz Hargita: Dévaványa - Atyaszeg

ORAVECZ HARC.ITA 67 legfiatalabb időszakában is előfordul. Annak ellenére, bogy az atyaszegi idol párhuzam nélküli, minthogy a szokásostól némileg eltérő csúcsos fejkiképzés és "készítési technika előfordulása eddig ismeretlen, az ábrázolás főbb sajátosságaiban a közép-alföldi Körös tradíciók érvényesülnek.

1

4 A leletanyag Kőrös összefüggéseit szélesítik még a különféle alakzatra megformált hálónehezékek (4. kép 1-3), csonteszközök (3. kép 4-5), egy orsókarika (3. kép 12), vagy két ismeretlen rendeltetésű agyagtárgy töredéke (3. kép 13-14): az egyiknek hosszúkás szára letörött, a másik egy lekerekített végű lapos tárgyból való, rajta plasztikus díszítés nyomait lehetett felfedezni. A beleltározott leletanyag különleges darabjaiként tarthatók számon az ún. „agyagkarikák". Itt, 6 db olyan töredékről van szó (3. kép 6-11), melyek homokkal soványított agyagból készültek, színük világosbarna, szürkésbarna, felületük matt vagy fényezett. Eredetileg ovális alakzatra formálták őket, átmérőjük 8-10 cm között van. Keresztmetszetük ovális vagy szögletes rajzolatot mutat. Ez utóbbi megfigyelésből kiindulva - és természetesen más határozottabb párhuzamok alapján magyarázatot kaphatunk használatukra és előképeikre vonatkozóan. A szóban forgó „agyagkarikák" különféle anyagból készült karperecek másolatai lehettek. A szögletes keresztmetszet valószínűleg kőből készült előképre utal,

1

5 míg az ovális keresztmetszetű, ferdén lecsapott végű darabok a spondylus kagylóból kialakított karpereceknél megfigyelhető technikai eljárás leutánzása vélhető.

1

6 E tárgytípus előfordul a dél-baíkáni régió korai neolitikumában, de gyakoriságuk leginkább) a közép-, kelet-európai területeken a vonaldíszes kerámiák körében tapasztalható.

17 A dévaványai gödör kis leletegyüttese, noha mennyiségileg igen kisszámú és kiselejtezett töredékeket tartalmazott mégis, főbb vonásaiban hordozza azokat a kulturális sajátosságokat, melyek részben a Körös kultúra hagyományaihoz, részben különféle új hatásokhoz köthetők. Ebben az egy objektumban is - más lelőhelyekhez hasonloan - a Körös kultúra már nem önállóanjelentkezett, hanem együtt fordult elő korábban nem tapasztalt vagy éppen teljesen ismeretlen jellemzőkkel pl. az új technológiájú kerámiafajtákkal, kettőskónikus edényekkel, magas csőtalpakkal stb. E tipológiai jegyekre alapozva határozta meg a magyar kutatás a késői Körös, ill. az ún. „Protovinca" fejlődést. Az egyre inkább kibontakozó kronológiai/ terminológiai viták lényege, hogy egy szűkebb és tágabb régióban zajló korszakváltás kezdetére irányítják a figyelmet. Az még nem bizonyos a kutatás számára, 1

4 Raczky 1979-80, 10-14. 1

5 Zápotocká 1984, Abb. 8, 1-5. 1

6 Közöletlen darabok: Tiszaföldvár-Téglagyár, SZDJM 86. 4. 208a-c; 86. 4. 663. "Zápotocká 1984, 52-62; Gimbutas 1976, 250-251, Figs. 205-216. Abb. 4. - 4. ábra; Dévaványa - Atyaszeg