Folia archeologica 44.

Gábor Rezi-Kató: Régészeti térinformatikai rendszer a Magyar Nemzeti Múzeumban

ARCHAEOLOGICAL GIS IN THE HNM 251 szerepet játszik az a megfontolás, hogy egy GIS-rendszerben megszokott 2 dimenziós azonosítási elv helyett 4 dimenzióval kell számolni. Az adatelemzések információtartalma megbízhatóságának egyfajta mérőszáma, a kutatót segítő referenciaszám szerepel tölt be az ismertetett adatstruktúrában az INFO megjelölésű mező. 2. Leletek tárgyleíró adatrekordjának mezői: (Strukturált egyedi azonosító; Megnevezés; Anyag; Dbsz; Kétszintű időrendi besorolás.) A jól ismert archeológiai adatbázisok építésénél felmerülő problémából (pl. azonosítóképzés, időrendi strukturált besorolás stb.) talán lényegesebb szemponttal szerepel az RTR vonatkozásában „terminológiai kérdéskör". Az adatbázisok építése során az adott - feldolgozandó - gyűjtemény jellege, nagysága alapján oldottuk meg a feladatot előzetes terminológia felállításával, vagy utólagos adatfeldolgozással. Reményeink szerint a Nemzeti Múzeum által kialakított terminológiai osztályozórendszer (THEO) használata lényegesen meg fogja könnyíteni e problémakör kezelését az RTR-en belül is, jelentős mértékben egyszerűsítve a keresési stratégiákat, növelve az elemzések pontosságát, konzisztenciáját. A kutatók a nagy teljesítményű, könnyen kezelhető adatbáziskezelők megjelenésével gyorsan megtanulták, hogyan lehet nagy tömegű adataikat új dimenziókban rendezni, azokban tetszés szerint keresgélni egyszerű vagy összetett és bonyolult szempontok szerint. A hagyományos adatok és a térképi információk kombinálásával nemcsak mennyiségileg megnövekedett adattömeggel számolhatunk az elemzések során, de lehetőség nyílik eddig ismeretlen adatösszefüggések feltárására. Éppen ezért a hagyományos Gl S-funkciókon is túlmutató, speciális régészeti rendszer legfontosabb jellemzőjének a - lehetőleg - minél többféle elemzési lehetőséget tartjuk. Tekintettel az RTR sajátosságaira, a megvalósítandó elemzések készlete nem egy állandósult eszköztárat jelent. A lehetőségek szerinti bő alapkészlet bővíthető új szempontok alapján definiált lehetőségekkel, illetve a már meglevők kombinációjával kialakítottakkal, biztosítva az összefüggések hatékonyabb feltárását, az eddigieknéljobban rámutatva az ok-okozati kapcsolatokra. A fejlesztés első részében tervezett, megvalósított és megvalósítandó elemzések már lehetőséget biztosítanak ilyen több szempontú vizsgálatokra. A térbeli és leíró adatokra megadott feltételek együttes alkalmazása az elemzések tág körét nyújtja a felhasználónak. Az RTR-ben térbeli feltétel lehet valamely terepi objektum, annak környezete, vagy akár a felhasználó által megadott sík alakzat (pont, vonal, kör, sokszög) és annak környezete. így a felhasználónak lehetősége van egy lelőhely környezetének, egy adott területen belüli lelőhelyeknek, az általa kijelölt útvonalak, vízfolyások mentén, vagy adott sugarú környezetében elhelyezkedő leletek elemzésére. A variációk számát növeli a környezet fogalmának előbb említett lehetőségein túl, a megjelölés vonatkozhat az alakzaton belül, belül és határán, határán, kívül és határán, csak kívül elhelyezkedő elemekre. Az elemzések egy másik nagy csoportja a térinformatika egyik aktuális kérdése: pontszerű előfordulásokból hogyan lehet „foltot" generálni, melynek régészeti vetülete az adott tulajdonságú lelőhelyek elterjedésének vizsgálata. Elképzeléseink szerint azonban a fejlesztések legfontosabb iránya egy olyan online központi régészeti GIS-rendszer felállítása, amely egyrészt teljes értékű régészeti és térképi adatbázis, s anielv hálózati úton elérhető minden kutató számára. Rezi Kató Gábor