Folia archeologica 44.
Kovács S. Tibor: Török hatás a magyar fegyvereken a 15-17. században
234 KOVÁCS S. TIBOR vet használtak, sok esetben még féldrágaköveket sem alkalmaztak. Ekkoriban óriási mértékben megnövekedett a niello-technika jelentősége. A kor legismertebb buzogánya az a darab, amelyet IE Apafi Mihály kapott - a fejedelmi méltóság jelvényéül — a török szultántól. 9 1 A fenti darabhoz nagyon hasonlít Kara Musztafa nagyvezérnek Bécs felmentésekor zsákmányolt buzogánya, amely hétgerezdes, aranyozott ezüstből készült és emellett finom niellóval is ékesített. 9 2 A Károlyi-gyűjteményből származik az a buzogány, amely nvolcgerezdes és aranyozott ezüstből készült. A műtárgy nyelébe III. Ahmed ( 1703-1730) két tugrája van beütve. 9 3 A konkrét példák száma még folytatható, de úgy érezzük, hogy ez a három buzogány is jól érzékelteti a változás mértekét. 9 4 Ez azért is lényeges, mert a 17. század közepétől a 18. század elejéig használatban lévő török darabokhoz hasonló magyar buzogányok is fennmaradtak. A gerezdek a török darabokhoz hasonlítanak, de annál jóval nagyobbak és csillag, valamint csepp alakú áttörésekkel díszítettek. (13. ábra l.) 9 5 Ez a buzogány kilenc gerezdes és aranyozott bronzból készült. A nyél ezüsttel borított, fél és egész medaillonban lévő stilizált virágmotívummal ékesített, amely poncolt alapon van. 9 6 Az előbbi szerkesztési rendszer török fegyvereken tűnik fel, de a műtárgyunkon megfigyelhető niotívumkincs semmi esetre sem török. Véleményünk szeriní jelen esetben a magyar buzogányokat kezdték a török ötvösök utánozni, mert a törökök gömb, illetve körte alakú buzogányokat használtak. 9 7 A 16. század végéről, 17. század első feléből ismertek olyan darabok, amelyek „tollai" háromszög, illetve trapéz alakúak, de igazából ezek sem hasonlítanak a magyar gerezdes buzogányokra. 9 8 A 13. ábra 2. képén látható lóra való pallos markolata ívelt, fokozatosan keskenyedő. A hüvely vörös bársonnyal bevont, az aranyozott ezüstből lévő torkolatvereten vésett apró kerek virágból kiinduló leveles, virágos inda fut lefelé. A felkötőpántok is hasonló virágokkal díszítettek. 9 9 A sarupánt szélein félmedaillonok láthatók. A Magyar Nemzeti Múzeum Fegyvertára őriz egy török szablyát - III. Ahmed (1703-1730) tugráival -, amelynek szerelése ezüst és mello-technikával készült virágok ékesítik. 19 0 A szerkesztési elv teljesen megegyezik a 13. ábra 2. képén látható lóra való pallossal. Ehhez a fegyverhez teljesen hasonló díszítésű szablya is található a gyűjteményben. (13. ábra 3.) 9 2 Sacken 1862, 42-43. 9 3 Temesvári 1980, 61. A lúgra meghatározásáért szeretném kifejezni köszönetemet dr. Candan Nemlioglunak. 9 1 Jakab 1875, 178.; Jakab 1883, 790.: „5 török, 5 magyar sceptrum. Az első török sceptrum a fejéből hét ezüst levéllel emelkedik ki, alább nyele aranyozott ezüst. "Szendrei 1896, 482. 3034. tétel. 536. 3160. tétel 706. 3621. tétel; Lenz 1897, 108. TAF. X./ 377.; Diplomaten é.n., 186. TAF. XVI. a.; Die Karlsruher 1991. 210-211. 156. tárgy.; Franaseh-Kuczma 1990, Tom I. 198. Tom II. 178. 9 5 Temesváry 1989, 51. tábla 132. 9 6 A török buzogány gerezdjeit általában áttört vagy préselt virágokkal díszítették. Ltsz.: MNM Fegyvertár 54.1945., 54.1946., 54.1947., 71.9511. 9 7 Fehér 1978, 16-17. XXVII. tábla. 21-22. L. tábla. 9 8 Ossbahr 1897, 11. Pl. XXII.; Schöbel 1973, 244. Abb. 172.; Zygulski 1964, 263-279.; Magyar gerezdes buzogányokkal inventáriumokban gyakran találkozhatunk: „Két buzogány, egyik rostélyos tollas, mindenik aranyas." Demkó 1887, 384.; „így tollas, ezüstös, aranyas bot."P. Szathmáry 1881, 771.; Temesváry 1989, 49. tábla 22. 9 9 Hasonló felkötőpántok a 17. század második feléből származó török szablyákon igen gyakoriak. Die Karlsruher 1991, 187. 129-130. kép. 10 0 Ltsz.: MNM Fegyvertár 56.4073. Hossza: 966 mm, pengeszéleség 35 mm. A tugra meghatározását dr. Candan Nemlioglunak köszönöm.
