Folia archeologica 44.
Kovács S. Tibor: Török hatás a magyar fegyvereken a 15-17. században
232 KOVÁCS S. TIBOR All. ábra 2. képén bemutatott szablyát a hagyomány Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem fegyvertárából származtatja, amely véleményünk szerint jóval később készült. 8 5 Az aranyozott ezüstveretek száma öt, előlapjuk öntött technikával készült Saz leveleket és Hatayi virágokat utánoz. A vörös bársonnyal bevont hüvely vereteinek hátsó felén viszont barokk virágok láthatók. A szablya motívumanyaga és szerelésének készítési technikája alapján jó párhuzama a már ismert Rákóczi-féle pallosnak. A Szirmay testvérek közötti vagyonfelosztás 1680-as jegyzőkönyvében a következő sorokat olvashatjuk: „Egy ezüstös aranyas veres bársony hüvelyű kard, kin török formára öntött öt ezüst heveder, az keresztén a kapáig egy ezüst lanczocska vagyon, ezüstös kard szíjjal."* 6 A leírás — „a lánczocska" kivételével — megegyezik a „Báthori Zsigmond"-féle szablyával. A fegyver a 17. század közepén, esetleg a második felében készülhetett. 1902-ben Delhaes István ajándékaként került a Magyar Nemzeti Múzeumba a 12. ábra 1. képén látható lóra való pallos. 8 7 Markolata és két aláhajló keresztvasa stilizált sárkányfejekben végződik. Az aranyozott ezüstből készült markolat, keresztvas, torkolatveret és a sarupánt előoldalát vésett - medailIonban és félmedaillonban elhelyezett - Saz levelek és Hatayi virágok ékesítik. A médaillon formájú két felkötőpánt, valamint a két hüvelyveret préselt és igénytelenül utánavésett, mindegyiken öt magas foglalású türkiz található. Az itt látható díszítőelemek a Rumi motívumokat utánozzák. A pallos szerelésének hátoldalán az előoldal tükörképe látható, itt medaillonban és félmedaillonban önmagukba visszakanyarodó vékony, kettős indák találhatók. A középpontokban és a széleken az indák szív alakot formáznak. (12. ábra 2.) A vésés és a díszítőmotívumok nagy hasonlóságot mutatnak Rákóczi László szablyájával. A fegyver formája és díszítésének elöntő része teljesen török, de a fent vázolt néhány idegen elem azt bizonyítja, hogy a pallos valószínűleg magyar mester munkája. 1934-ben a fenti darabbal szinte megegyező lóra való pallos került Teleki Sámueltől a Magyar Nemzeti Múzeumba. A fegyver vörös bársonnyal bevont hüvelyének aranyozott ezüstből készült szerelését - az előbbi palloshoz képest igénytelenebb technikával készült - Saz levelek és Hatayi virágok ékesítik, amelyek kisebb méretű medaillonokban helyezkednek el. 8 8 A hüvely hátoldalán lévő motívumkincs a Delhaes-gyűjteményből származó pallossal egyezik meg, de itt kisebbek a medaillonok. A Teleki pallos két felkötőpántja és két nüvelyverete igen durva öntéssel készült és erősen stilizált Rumi motívumokat utánoz. 8 9 A két lóra való pallos annyira hasonlít egymáshoz, hogy kénytelenek vagyunk műhelyazonosságot feltételezni. Véleményünk szerint a két fegyver szerelése a 17. század közepe táján Erdélyben vagy a Felvidék valamelyik ötvösműhelyében készült. A 17. század közepétől a törököknél szokatlan formájú fegyvertípusok jelentek meg. Különösen szembetűnő a változás a buzogányoknál és a szablyáknál. Utóbbiaknál- nemcsak az oszmán birodalomban - széles körben elterjedt a karabellaszablya. A török művészetben mindig is meglévő, főként a tulipánt, szegfűt, jácintot és nefelejcset idéző motívumkincs került előtérbe, főként a tanulmányban megismert díszítőelemek rovására. 9 0 A fegyverek ékesítésénél egyre kevesebb drágakö8 6 Némethy 1882, 409. 8 7 Lugosi-Temesváry 1988, 42. kép. Ennek jó párhuzamát egy 17. század második felében készüli török lószerszámon találjuk meg. Die Karlsruher 1991, 143-144. 72. darab. 8 8 Lugosi-Temesváry 1988, 43. kép. 8 9 Lugosi-Temesváry 1988, 50. kép. 9 0 A korábban ismertetett Saz-levelek és Hatayi világok az egész 17. század folyamán megtalálhatók török fegyvereken, de a század vége felé a fentiek előfordulása jelentősen lecsökkent. A tulipánszegfű-nefelejcs-jácint alkalmazásának elsőbbsége részben az európai barokk művészet hatásának tudható be. 9 1 Szendrei 1896, 770-772. 6523. tétel.
