Folia archeologica 44.

Kovács S. Tibor: Török hatás a magyar fegyvereken a 15-17. században

222 KOVÁCS S. TIBOR lószerszámot

4

0, kengyelt

4

1 és lóhomlokdíszt

4

2 ékesítettek. Sokszor kerül sor az ékkövek alkalmazására a felület díszítésénél. Az ambrasi gyűjtemény 1596-os inventáriumában egy - az általunk ismertetett díszítőmotívummal ékesített - teljes lószerszámot türkizek, gránátok, rubinok és hegyikristályok borítottak

1

3. A Magyar Nemzeti Múzeum Fegyvertárában található eg)' hegyestőrhüvely-töredék, amelynek motívumai szinte tehesen megegyeznek az 5. ábrán látható műtárggyal. A különbség nagyjából annyi, hogy a darab sokkal durvább öntés, azaz a 17. század közepéről származhat

1

1. Bartesch Igell (tl 646) brassói ötvös készítette azt a díszbuzogányt, amelyen szintén dominálnak a Rumi jellegű motívumok

4

5. Az Iparművészeti Múzeum Esterházy-anyagában lévő egyik magyar díszbuzogány feje nyolc gerezdre osztott körtealakot formáz. Az aranyozott ezüsttel borított darabot trébelt Rumi motívumok díszítik finom tűponc alapon. A műtárgyat még smaragdok, gránátok és türkizutánzatok is ékesítik

4

6. Kecskeméthy W. Péter 1644-71 között íródott ötvöskönyvében jó néhány Rumi jellegű minta maradt fenn. Az ötvösmester ezeket étető-munkához való régi ötvösmintáknak nevezi

4

7. Báthory István lengyel király buzogánya is jól illeszkedik a fent vázolt körbe, amely enyhén nyomott gömbös fejű, öntött technikával készült, felületét török Rumi és reneszánsz motívumok ékesítik (6. ábra 1 .)

4

8. Ez a formájában és motívumkincsében törökös jellegű buzogány igen népszerűvé vált a 17. század első felében. Lengyelországban a hetmani buzogányok között találunk sok hasonlót

4

9. Az Iparművészeti Múzeum, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum Fegyvertára is őriz az előző típusba sorolható egy-egy darabot

5

0. III. Sobieski János, lengyel király fegyverei között is van egy ilyen buzogány

5

1. A 6. ábra 2. képén látható szablya sok tekintetben kapcsolható a fenti körhöz

5

2. Szerelése aranyozott ezüstből készült, amelyen öntéssel kialakított veretek találhatók. Az alapdíszítés a cápázást utánozza, a díszítőelemek formája és elhelyezkedése teljesen megfelel a török Rumi motívumnak, de itt nincsen semmilyen reneszánsz elem, a veretek oldalsó lemezeinek kivételével. Itt is megfigyelhetjük a már jól ismert margarétákat. A szablya török előkép után készülhetett a 16. század második felében. A török Rumi és a reneszánsz elemek kombinációjából álló díszítőmotívummal - mint láttuk - számos fegyvert ékesítettek. Az általunk vizsgált anyagban sajnos csak két tárgyon található ötvösjegy. Az egyik egy hegyestőr, amelyet jelenleg Drezdában őriznek és szerelését 1587-ben készítette Nicolaus Groß bécsi ötvösmester

5

3. A másik műtárgy egy pallos a 17. század első feléből, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum Fegyvertára őriz. A pallos torkolatveretének alsó részébe egy kombinált BK monogram van beütve (8. ábra 3.). Sajnos, pillanatnyilag nem 4

0 Sacken 1862, 58. TAF. LI. 4

1 Szendrei 1896, 588. 3291. tétel; Stöcklein 1934, 12. TAF. XVIII. 4

2 Ltsz.: MNM Fegyvertár 55.3323. Átmérő: 124 mm 4

3 Sacken 1862, 58. TAF. LI. „Die Hungerisch Rüstung" néven említi a korabeli leltár ezt a lószerszámot. 4

4 Ltsz.: MNM Fegyvertár 63.8356. Hossza: 749 mm 4

5 Die Karlsruher 1991, 208.; Gyárfás 1912, 97. 4

6Ltsz.: Iparművészeti Múzeum E. 60.12.; Péter 1990, 64. 26. tárgy 4

7 Ballagi 1884, 246-247. 387-392. 4

8 Mihaîik 1946, 67-73.; Kalmár 1958, 8.; Zygulski 1984, 113. 4

9 Zygulski 1964, 258-263. 5

0 Ltsz.: Iparművészeti Múzeum E. 60.4.1. Ennek a buzogánynak az érdekessége, hogy a nyél felső részén már a török Saz-levelek és Hatayi virágok utánzatai láthatók; Ltsz.: MNM Fegyvertár 54. 1470. Hossza: 760 mm 5

1 Zygulski 1964, 255. 11. kép 5

2 Ltsz.: MNM Fegyvertár 55.3390. Hossza: 976 mm, pengeszélesség: 30 mm; Dresda Ehrenthal nr. 737. pfauder; fhe Age 1990, 78. 60. tárgy. 83. 68. tárgy 5

3 Rosenberg 1928, 438. nr. 7926.