Folia archeologica 44.

Kovács S. Tibor: Török hatás a magyar fegyvereken a 15-17. században

216 KOVÁCS S. TIBOR hiteles huszárábrázolás

1

4. Ez a szablya hű mása II. Bajazid szultán (1481-1512) karcljának. Mindkét fegyver markolatán egykor csuklózsinór volt átfűzve

1

5. Az ún. gótikus szablyát a török fegyverek használatának, illetve utánzásának első konkrét példájának tekintjük. Szükséges megjegyezni, hogy fontos adatok szólnak a török díszfegyverek szerepéről már Hunyadi Mátyás uralkodása alatt. Királyunk nagyon büszke volt arra a kardra, amelyet végrendeletileg II. Mohamed szultán hagyott rá. Mátyás király 1486-ban a lengyel uralkodónak ezüsttel és drágakövekkel ékesített szablyát ajándékozott. Melchior Russ svájci követ is kapott egy török szablyát a magyar uralkodótól

1

6. 1527-ben íródott az a leltár, amely II. Lajos király Bécsbe szállított kincsei között török harci jelvényeket és díszkardokat említ

1

7. A 16. század elejéről származó képi ábrázolások jól igazolják a gótikus szablyához hasonló oldalfegyver viselését Magyarországon

1". A 16. század első harmadára a szablyák keresztvasa fokozatosan megnyúlik és elmarad a csuklózsinór használata is, erre a szikszói kard a legszemléletesebb példa

1

9. A korszak török szablyáira jellemző az előrehajló markolat, valamint a makk alakú kupak. A markolat felső részén, közvetlenül a markolatkupak alatt található egy háromszög alakú kidudorodás, amely tulajdonképpen a markolat határát jelzi1'. A 16. század közepén már találunk olyan magyar szablyát, amelynek a markolatkupakja olyan, mintha egy török darabot a háromszög alakú kidudorodás mentén ferdén elvágnánk (2. ábra)

2

1. így létrejött egy lapos, előreugró csúcsú, felülnézetben csepp alakú niarkolatgomb, amely az önálló magyar szablya legfontosabb része lett. Ez a szablyatípus a markolatkupak miatt igen alkalmas volt arra, hogy a harcos keze biztosabban ragadhassa meg a markolatot anélkül, hogy csuklózsinórt kelljen alkalmazni. A 16. század közepe igazi fordulópontnak tekinthető, mert ezután a magyar és a török szablya fejlődése végleg kettévált egymástól. 1543-ból származik Kállai János tőre, amelynek formája teljesen keleti jellegű (3. ábra 1.). Szerelése aranyozott ezüst és indákkal, virágokkal, valamint kisebbnagyobb levelekkel díszített. A technika trébelés, majd utánavésés, valamint az alapfelület poncbeütésekkel történő ékesítése

2

2. A díszítőmotívum megegyezik a török Kütahyai Ábrahám-stílussal

2

3. A török birodalomban az oszmán uralom idejére a sárkány kivételével az állat- és emberábrázolások eltűntek

2

4. Kállai János szörényi bán tőrén lévő reneszánsz akantuszlevelek, a hüvely végén található szörnyfigura, valamint a hordkarikánál megfigyelhető „ördögfej" és a magyar címer ábrázolása miatt biztosra vehetjük, hogy a tőr nem török, hanem magyar mester munkája. A fenti fegyverhez nagyon nasonlít a bécsi Waffensanimlungban lévő egyik tőr, szintén magyar címerrel, MD monogrammal és 1549-es évszámmal

2

5. A Magyar Nemzeti Múzeum Fegyvertárának az előbbi csoporthoz sorolható tőre (3. ábra 2.) szintén keleti jellegű, de itt még a díszítőmotívumok sem sorolhatók be egyik tö1

4 Lugosi-Temesváry 1988, 40. kép 1

5 Kalmár 1971, 72-73. 126-129. kép 1

0 Balogh 1985, 425-426. 433. 1

7 Siklóssy 1919, 76. 1

8 Der Weisskunig 1888, 83., Nyulásziné é.n., 54. A Radák család címere. Buda, 1514. I. 18., Die Ritter 1990, TAF. XXIX. A kismáriacelli csodaoltár, 1512. A szablyákat mindkét esetben csuklózsinórral ábrázolják; Zarnóczki 1992, 17. 20-21. 1

9 Kalmár 1971, 72. 128. kép b.; Lugosi-Temesváry 1988, 39. kép. Az eredeti szablvapengét később egy itáliai eredetű kardpengére cserélték fel. 2

0 Sacken 1862, 39-40. TAF. XXXIV.; Kalmár 1971, 75. 132. kép 2

1 Lugosi-Temesváry 1988, 48-49. 2

2Kalmár 1971, 117. 203. kép a.; Petsopoulos 1982, 26. 8. a ábra; Ltsz.: MNM Fegyvertár 55.3237. Hossza: 484 mm 2

3 Fehér 1963, 219. 52. jegyzet. 223. 1. kép; Miller 1965, 49-52. 36. kép; Petsopoulos 1982, 23-25. 26. 8. a. ábra, illetve 43. 18. ábra; The Age 1990, 41. 14. tárgy 2

4 Türkoglu 1992, 31. 2

5 Kalmár 1971, 117. 203. kép b.