Folia archeologica 44.

Gerelyes Ibolya: Iszlám hatások a 16-17. századi magyar ötvösségben

208 GERELYES IBOLYA könyvek azonban nemcsak az oszmán művészet mintakincséből merítettek. A leg­inkább Francesco Pellegrino 1530-ban, Párizsban (11. ábra a), illetve Virgil Solis 1541-ben, Nürnbergben megjelent mintakönyvében 3 1 (11. ábra b) követhető nyo­mon egy másik hatás, mégpedig a spanyolországi iszlám művészet befolyása. Ez utóbbi művészet alkalmazta azokat a szögletes, geometrikus formákat, az ún. moreszkeket, melyek e két utóbbi mintakönyvben lényegesen nagyobb hangsúlyt kaptak. A korabeli szóhasználat egyébként eredetétől függetlenül váltakozva hasz­nálta a moreszk és arabeszk kifejezést. 3 2 Ezt az ún. arabeszket vagy moreszket na­gyon hamar alkalmazni kezdték az ötvösségben is, sokszor egészen mesteri módon adaptálva e keleti eredetű díszítőrendszert az európai ízlés szerint megtervezett darabokhoz. Az európai ötvösség ezen alkotásain az arabeszk, illetve moreszk ere­deti formájától és jelentéstartamától eltávolodott formában, kifejezetten csak mint újszerű díszítőelem jelent meg. Különösen szép példákat találunk erre a német ötvösségben, ahol a 16. század folyamán ez az irányzat végig nyomon követhető. Egyik legkiválóbb képviselője Wenzel Jamnitzer ( 1508—1585) nürnbergi ötvös volt, aki számos munkáján alkalmazta az inkább a moreszkhez közelebb álló, szögletes kontúrozású, félbevágott kartusokat (12. ábra) 3 3, illetve az azokat kitöltő arabesz­ket. Janinitzernek 1545-ből ismerjük két fedelesserleg-tervét 3 4, melyek szájpere­mét a Nemzeti Múzeum poharain alkalmazottakhoz nagyon hasonló motívum dí­szíti. Ugyancsak népszerű volt a moreszk vagy arabeszk motívum a 16-17. századi augsburgi ötvösségben is, ahonnan a magyarországi darabok számos analóg tár­gyát ismerjük. Feltűnő a hasonlatosság például Ulrich Schönmachernek az 1580-as évek elején, vagy Georg Christoph Erhardnak a század végén készült fedeles poharaival. 3 5 E motívumot egyházi használatban lévő tárgyakon éppúgy alkalmazták. Példaként Abraham Lotter (1562-1570) keresztelőtálját, vagy Theophil Glaubich (1560-1570) cibóriumát említhetjük meg. 3 6 Az ismert párhuzamok alapján úgy tűnik, hogy a Magyarországon készült tár­gyak a németországi példát követték. Ezen belül is elsősorban a spanyol eredetű előképhez közelebb álló szögletesebb, geometrikus formákat. Nagy valószínűséggel ismerhették Virgil Solis fent említett mintakönyvét, a magyarországi tárgyak motí­vumrendszere ugyanis igen közel áll az ott szereplő előképekhez. Fent említett tárgyaink motívumkincsének elemzése, ahhoz - a más vonatko­zásokban is felmerülő - megállapításhoz vezethet el bennünket, hogy a hódoltság időszakában a magyarországi művészetben megjelenő oszmán-török vagy akár általános iszlám hatások sokszor nem közvetlen módon, hanem kerülő úton, a né­met területek vagy Itália felől érkeztek hazánkba, részeként a vizsgált kor európai divatjának. 3 1 Francesco Pellegrino, La Fleur de la Science de pourtraicture : patrons de broderie, façon arabique et ytalique. Paris 1530, Vo. Clair 1973. 22. tétel, Moriskhe und Türckischer Einfacher und Duwelter art Zuglein Durch Virgillius Solis zu Nurmberg geordnet . 1541. Vö. Türkische Kunst 1985, 190. 3 2 Ezt tükrözik a fent idézett mintakönyvek címei is. Vö. 30-31. jegyzet. 3 3Jamnitzer 1985, 343., 219-221. 3 4Jamnitzer 1985, 39-340. 3 5 Seling 1980, II. 107, 109. 3 6 Seling 1980, II. 92.

Next

/
Thumbnails
Contents