Folia archeologica 44.

Gerelyes Ibolya: Iszlám hatások a 16-17. századi magyar ötvösségben

ISZLÁM HATÁSOK A MAGVAR ÖTVÖSSÉGBEN 193 egy meglehetősen leegyszerűsített, szögletes formát is alkalmaztak. E kartusok belső felületét tölti ki az arabeszkes díszítés. Ez a legtöbb esetben valóban az eredeti arabeszknek (1. ábra a)

4 megfelelő kettéágazó leveleket, indákat jelent, máskor - az oszmán-török művészetben szintén megtalálható - stilizált virágokat, tulipánt és rózsát is magában foglal. (1. ábra b) A továbbiakban olyan tárgyakkal foglalkozunk, melyek mesterjegyük alapján magyarországi vagy erdélyi műhelyekben készültek, illetve magyar nyelvű feliratuk ezt nagyon valószínűvé teszi. I. Mesterjegyes tárgyaink 1. Brassó a) Serleg (Ltsz.: 1955.4.C) (2. ábra, 3. ábra a) Az ezüst, részben aranyozott serleg tölcséresen kiszélesedő cuppájának szájperemét kívül élesen kiugró, kettős borda tagolja. E borda fölött, közvetlenül a szájperem alatt, nagyon erősen stilizált, geometrikus jellegű, vésett, folyamatos indadísz fut körbe. A borda alatt ugyancsak vésett, erősen kontúrozott, szintén geometrikus jellegű, stilizált félkartusok sora látható, melyek váltakozva nyújtottabb keskeny, illetve rövidebb, szélesebb formát mutatnak. Az egyes félkartusokat félkörívek kötik össze, belső részüket a sraffozott háttértől jól elkülönülő, az eredeti arabeszkhez közel álló, szétágazó levelek töltik ki. Az aranyozott díszítés sajátos kontrasztot alkot az edény sima, ezüst felületével. A tárgy talpperemének szélén címerpajzsban beütött GL mesterjegy látható. E szerint a serleg Goldschmied Ludovicus (1528-1530) brassói mester alkotása.

5 Ha valóban jól о ldjuk fel a mesterjegyet, akkor ez a darab a legkorábbi arabeszkes tárgyaink sorában. Elképzelhető azonban, hogy a mesteijegy feloldására más lehetőség is van, ez esetben a tárgy keltezését néhány évtizeddel későbbre kell helyeznünk.

6 b) Pohár (Ltsz.: Poc.Jank. 31.) (3. ábra b) Hengeres testű, felfelé tölcséresen kiszélesedő ezüstpohár. Belső része és díszítése aranyozott. Szájpereme alatt kívül, mintegy egy cm széles sávban, váltakozva aranyozott sima, illetve sraffozott felületű, vésett indás-leveles díszítés fut körbe, alatta, a pohár felületén szabályos elrendezésben három vésett, erősen stilizált, geometrikus jellegű, kontúrozott félkartus látható. A félkartusok belső felületét, a fenti sávhoz hasonló, váltakozva vésett-sraffozott, illetve sima-aranyozott felületek töltik ki. A szellemesen megoldott, egymásba kapcsolódó, váltakozó motívumok hatszirmú rozettát, elhegyesedő végű leveleket, illetve a klasszikus arabeszkre emlékeztető indákat rajzolnak ki. A pohár fenekén Johannes (Hans) Retscli senior (1618-1645) brassói ötvösmester beütött mesterjegye látható.

7 2. Kolozsvár Talpas pohár (Ltsz.: 1953.30.) (4. ábra a) Hengeres testű, felfelé tölcséresen szélesedő szájú ezüstpohár, melyet ugyancsak hengeres, lefelé szélesedő talpra állítottak. A pohár szájpereme belül, vala' Az arabeszk motívum eredetéi a 9. századi Szamarrában kell keresnünk. Az ill készült lárgyakon fogható meg az iszlám művészet történetében először az a jellegzetes absztrakt díszítőrendszer, amely azután az egész iszlám világban elterjedi. Vö. Fehérvári 1987, 59. Az oszmán művészetbe több évszázaddal később, többszörös áttételeken keresztül jutott el. 5 Kőszeghy 1936, 28. 159. tétel. 6 Mint a későbbiekben látni fogjuk, sokkal valószínűbb a tárgy későbbi keltezése. 7 Kőszeghy 1936, 33. 192. tétel