Folia archeologica 44.
Parádi Nándor: A Tiszanána-ónánai ásatás
A TISZANáNA—ÓNÁNAI ÁSATÁS 185 A török hódoltság éveiben a Tisza menti vidék, így Tiszanána lakosságának nagyobb része református vallású lett. 8 4 1750-ben Mária Teréziához küldött beadványukban kérik, hogy a régi, düledező és árvizeknek kitett helyen levő templomuknak megfelelőbb helyen történő újraépítését engedélyezze. A Heves vármegyéhez küldött kérelmükben elmondták azt is, hogy a templom a lakosok sokaságában igen kicsiny és a gyülekezet harmada nem fér el a kicsi templomban. 8 5 A Helytartótanács rendeletére a megye ismertette a templom állapotát, mely 7 és fél öl hosszú, 3 és fél öl széles, más! Fél öl magas, sövényből és sárból épített. Az ajtófélfába vésett évszám tanúsága szerint 1666-ban az akkor birtokos földesúr engedélyével épült. Az új 14 öl hosszú, 6 öl széles templomot magasabb helyre tervezik építeni, ahol a Tisza áradása nem éri el. 131 lépésre a régitől, 1000 ember befogadására. Mária Terézia 1751-ben engedélyezte az új templom felépítését. Ha a hely száraz, akkor a régi anyagból, ha nedves, akkor kőalapozással készüljön. A ma is álló református templom felépítésére nyerstéglából 1752-ben került sor. 8 6 A templom állapotáról a Helytartótanácshoz küldött jelentéssel kapcsolatban meg kell említenünk, hogy az ölben megadott méretek (méterre átszámítva is) a templom általunk kiásott alapozás méreteivel egyeznek. 8 7 így biztosnak vehetjük, hogy a jelentésben leírt templom maradványait találtuk meg, és bontottuk ki. Az elmondottakból tehát arra következtethetünk, hogy a lakosság nagyobbik részének átköltözése a Tiszától távolabbi, árvíztől védett Iielyre a 18. század első felében ment végbe. Ezt követően az első katolikus és református templom felépítése aránylag közeli időben történt. A 1 iszanána-Onánán folytatott munkánkat a következőkben foglalhatjuk össze: Már az ásatást megelőző szemlén, majd a feltárás kezdetén is kiderült, hogy leküzdhetetlen akadállyal kell számolnunk: az árterületen, az elöntések során leülepedett homok a felszíni nyomokat és a korábbi terepviszonyokat eltüntette, a szintbeli különbségeket egy szintbe mosta. így a terepen tájékozódás lehetőségét a legkisebbre csökkentette. Az aránylag rövid időn kívül részben ez is akadálya volt, hogy a középkori falu maradványait a felszínen észleljük és kiásására kísérletet tegyünk. A templom maradványainak feltárása, alaprajzának tisztázása, a templom körüli temető sírjai egy részének kibontása, valamint az innen származó leletanyag bizonyította, hogy itt nagyobb méretű, késő gótikus falusi templom voll. A sírokban, zömében 16-17. századi temetkezések leletei voltak, amelyek közül különösen a 66. sír mellékleletei utaltak arra, hogy az oklevelek adataival egybehangzóan, kis részében nemesek is temetkeztek ide. Az egykori források és a régi térképek segítségével meg tudtuk határozni a régi Tiszanána falu helyét és kiterjedéséi. A település alakulásának és változásának aránylag ritkán előforduló esetét kísérhettük végig: A török hódoltsági területen fennmaradt és a 18. század 8 4 Soós 1985. 258. 8 5 Heves megye műemlékei III. 1978. 651-652. 8 6 Heves megye műemlékei III. 1978. 652. 8 7 Heves megye műemlékei III. 1978. 652. A templom hossza 7,5 öl = 14,2 m, szélessége 3,5 öl = 6,6 m. A feltárt templommaradvány hossza 14 m, szélessége 6,9 m. 8 8 Az ásatási munkában 1965-ben Gádor Judit, Gömöri János, Palágyi Sylvia, 1966-ban Juhász Etelka, Máthé Márta és Tettamanti Sarolta régész egyetemi hallgatók vettek részt. Közreműködésükért ezúton is fogadják köszönetemet.
