Folia archeologica 44.

Parádi Nándor: A Tiszanána-ónánai ásatás

172 PARÁDI NÁNDOR pén, a párta hossztengelyében helyezkedtek el. Az említetthez hasonló a Kecskemét-Kistemplomi pártarészlet is

1

9. A 75. sír koponyájánál vékony spirális rézhuzalból készített, kúposán kiemelkedő hat- és hétágú csillagok'0 és gyöngyök kerültek elő (8. ábra 11-12). A spirális rézhuzallal díszített pártáknak épebben megmaradt példányai is ismertek. A kaszaperi temető 54. sírjából származóhoz

2

1 és a kerekegyházi pártamaradványhoz

2

2 lehetett hasonló. A feltárt sírok között a legrangosabb mellékletek a templomhajó ENy-i részében kibontott 66. sírban voltak. A koponyáról 217 cm hosszúságú, apró islógokkal díszített, ezüstszálból készített 2 cm széles paszományszalagot Döntöttünk ki (10. ábra 1 ). A szalag a koponya körül helyezkedett el, amelynek két szövött végét összerozsdásodott kapocs fogta össze. Annyit meg lehetett állapítani róla, hogy a fej díszítésére szolgált. A több mint 2 méter hosszúságú, aránylag épségben maradt paszományszalag egészen ritka, de a gyulafehérvári

2

3, miskolc-avasi , boldvai

2

5 és nagylózsi

2® sírleletek alapján vendégnajfonatos fejdíszre következtethetünk. Az ezüstszálas paszományszafag a vendéghajat körbetekerte, a két végét pedig kapoccsal fogták egybe. Lehetséges, hogy a koponya alatt és a sír sarkában talált sodrott rövidebb ezüst- és aranyszálak a paszományszalag végének díszítésére szolgáltak

2

7. A csontváz vállcsontja alatti részétől a medencecsont felső széléig egy szélesebb és egy keskenyebb sávos ezüstszálból készült paszományszalag feküdt, amelyek közül a szélesebbiket - a koponya körül találthoz hasonlóan - islógok díszítették (10. ábra 2, 11. ábra 1-2). A szalag töredékes, mert anyaga mindkét végén szétfoszlott. A két foszlott vége közelében a szalag derékszögben kétszer is megtörik. A szélesebbik szalag derékszögű törésénél és a belső szélén másutt is szövött anyag, valószínűleg vászon maradványa látszik, ami arra utal, hogy ruha díszített szegélye lehetett. A középkori viselettörténeti kutatás megállapította, hogy az asszonyok és leányok egymás fölött két inget viseltek; az alsót és a felső inget vagy más elnevezéssel ingvállat, amelyet arany- vagy ezüstszálas hímzéssel vagy szegéllyel díszítettek

2

8. A maradványok megfigyelése alapján arra kell gondolnunk, hogy a felső ing, az ingváll alját kétsávos paszománydíszítés szegélyezte. A vendéghajfonatos fejdísz és az ingvállszegély islógokkal díszített ezüst paszománya az öltözet díszítőelemeinek egymással harmonizáló megjelenítésére utalt. A jobb kéz két ujján egy-egy díszes gyűrűt találtunk. Az egyik aranyozott ezüst, aranyozása kopottas. A négyzet alakú, felfelé ívelt homorú oldalán karcolt vonalas díszű foglalatában kis üveglap van, amelyhez a gyűrű karikája csigás, áttört mintás tagolással kapcsolódik (9. ábra 1). Gyűrűnknek több párhuzamát említhetjük. A csengeri református templom kriptájából előkerült gyűrűk között vannak hason1

8 Horváth 1970. 157-159., 1-4. ábra. 1

9 Szabó 1938. 61., 331. kép. 2

0 Ilyen pártadíszt - tudomásom szerint - az eddig közzétetl anyagból nem ismerünk. Elképzelhető, hogy a pártadísz huzalból készített vázául szolgált, amelyre a gyöngyöket és egyéb díszeket felvarrták vagy felerősítették. 2

1 Bálint 1938. 144., 2-4. kép. 2

2 Szabó 1938. 60., 330 kép. 2

3Pósta 1917. 145. 2

4 Megay 1970. XVII, XIX. kép. 2

5 Nagy 1978. 114., 3-5 kép. 2

6Mojzsis 1984. 189-192, 206-207., 5. ábra 1-2., 8. ábra 1-2. 2

7 Hasonló sodrott, rövidebb ezüst vagy aranyszálak másutt is előfordultak; így a kaszaperi temető néhány sírjában (88., 356., 488. sír) egybekötötten, bojt alakjában találták. Bálint 1938. M5-146., 6. kép. 2

8Nagy 1900. 176-177.-.Posta 1917. 130,;Mojzsis 1988. 22.