Folia archeologica 44.
Parádi Nándor: A Tiszanána-ónánai ásatás
A TLSZANÁNA—ÓNÁNA1 ÁSATÁS 153 Az 1965. évi próbaásatás A helyszíni szemlén megfigyeltek, alapján 1965 júliusában a 408-as folyamkilométer oszlopának közelében próbaásatásba kezdtünk. A munkát az alacsony földhátnak azon a részén kezdtük el, ahol a felszínen kevés habarcs- és apró kőtörmelék látszott. Itt reméltük, hogy rábukkanunk a falu templomának maradványára. A kijelölt és kiásott kutatóárkokban és kis szelvényekben megtaláltuk a középkori templom alapozásárkát, mellette pedig a temető sírgödrei rajzolódtak ki; közülük a nyári árhullám miatti magas talajvízszint fölött 5 sírt tudtunk kibontani (1-5. sír). A próbaásatás eredményeként a templom alaprajzát és megközelítőleg méretét is meg tudtuk állapítani. Szentélye a nyolcszög három oldalával záródott. A hajó és a szentély ENy-i falához két helyiség alapozása csatlakozott; a nagyobbik, a szentély melletti, a templom sekrestyéje lehetett. Az alapozásárok átlagos mélysége 60 cm volt 4. Az 1966. évi ásatás Az eredményes próbaásatás után a következő évben a templommaradvány teljes feltárására és a környezetében a középkori falu maradványainak megkeresésére került sor 5 (2., 3. ábra). A 27,5 m bosszúságú és 15 m széles szabálytalan ötszögű nagy szelvényben (mely magába foglalta az előző évi próbaásatás kis szelvényeit), a templom maradványait teljesen fel tudtuk tárni. A kőből épített alapozásból egészen kevés maradt meg. Legnagyobb részében csak az alapozás árkát, az alapozás kiszedésekor visszamaradt földdel keveredett habarcsos apró kőtörmeléket, az alapozásárok betöltését találtuk meg és bontottuk ki. A kibontott alapozásárokbcM a templom alaprajzát jól meg lehetett állapítani (3. ábra). Az alapozásárok aljának szélén és a sarkában egy-egy kisebb kőtöredéket az eredeti helyén bonthattuk ki. A négy zethez közelálló téglalap alakú hajójához a nyolcszög három oldalával záródó, támpillér nélküli, a hajó hosszához viszonyítva aránylag hosszúkás szentély csatlakozot t. A templom teljes hossza 16 m, a belső mérete 14 m. A hajó hossza belülről 7,8 m, szélessége kívülről 8,9 m, belülről 6,9 m. A szentély hossza 7 m, szélessége kívülről 7 m, belülről 5 m. Az alapzásárok átlagos szélessége 1 m, mélysége a felszín alatt 40 cm-re levő padlószinttől 60-70 cm. A hajó és a szentély találkozásánál a diadalívnek 88 X 80 cm-es falpilléres kiugrása volt. A diadalív átmérője 3,5 m. A szentély a hajónál egy lépcsőfokkal (lépcsővel), 20 cm-rel volt magasabban. A kőből épített lépcső 50 cm szélességű maradványa a diadalív kiugró két falpillére között, DNy-i szélükkel egy síkban helyezkedett el (3. ábra, 4. ábra 1-2, 5. ábra 1-2, 6. ábra 1). A templomhajó legkésőbbi, átlagosan 8-10 cm vastagsági! sárga agyagos járószintje nagyobb területen, a hajó középső részén maradt meg, és a szentély lépcsőjének az aljához kapcsolódott. Ezt a járószintet akkor alakították ki és használták, amikor a templomhajóban már nem temetkeztek. A sárga agyagosjárószintet ugyanis a megmaradt részen sírgödrökkel sehol nem vágták keresztül. Rajta több tüzelésnyomot figyeltünk meg. Ezek valószínűleg a 18. században, a templom egyházi használatának megszűnése után, de még falainak (vagy legalábbis egy részének) fennállása idején keletkeztek (a falak elbontásakor). A hajó ÉK-i sarkában 50 cm vastagságú kőalapozás került elő, amely a sárga járószint alatt ' MNM Régészeti Adattár, jelzete: V. (59/1966. Parádi Nándor ásatási jelentése 1965. 5 MNM Régészeti Adattár, jelzete: XXII. 306/1966. Parádi Nándor ásatási jelentése a Tiszanána-ónánai ásatásról 1966.
