Folia archeologica 44.
Tóth Endre: Ókeresztény ládikaveretek Ságvárról
ÓKERESZTÉNY LÁDIKAVERETf.K 137 városi Santa Constanza e témájú apszismozaikjai a legkorábbiak közé tartoznak 7 2. A szaloniki ezüst 7 3, a ravennai márvány ereklyetartó 7 4, a pola-samagheri 7 5 elefántcsont ládika domborműve, a trieri edényminta 7 6 mutatja, hogy a téma, bár az emlékek nagy száma miatt Rómához kapcsolódik, nem egyedül a kereszténység központjához kötött és nem csak a szarkofágfaragásban jelenik meg. Aligha lehet másra gondolni, mint hogy ejelenet ismeretében és hatására alakult ki az mtercisamainzi és a ságvári bronzlemezeken Péter apostol ábrázolása, és hatással volt a ballanai 7 7 és az azzal szoros rokonságban álló novaljei 7 8 és polai 7 9 sokszögű ezüst ereklyetartók apostolábrázolásaira is. A reánk maradt kisszámú emlék, és ezek kronológiailag és fejlődésileg összhangba nem hozható jellege miatt azonban pontos kialakulási sorozat nem állítható fel. Ugyanis a képtípus - Péter apostol a kibontott tekerccsel-a ságvári ládikavereten jelenik meg a kétségtelenül Péter apostollal azonosítható alak kezében. E veret alapján aligha kételkedhetünk abban, hogy az intercisa-mainzi ládika névtelen, felirat nélküli apostolábrázolásainak élén álló, kibontott tekercset tartó apostol is Péter. Ezeket a ládikákat azonban jelenlegi ismereteink szerint a 370-es éveknél később nem készíthették. A novaijai és ballanai ezüst, szögletes ereklyetartók, amelyek a tekerccsel ábrázolt Péter apostol képtípus kialakulásában korábbi fázist képviselhetnének, viszont későbbre, a 400-as évekre keltezhetők. Elvileg a képtípus két úton is létrejöhetett: spontán alakulás útján, amikor a műfaji sajátosságok, a jelenet másolása következtében jött létre a kibontott tekercses Péter típus. A másik lehetőség a Traditio legis jelenet tudatos értelmezése (vagy át- és félreértelmezése). Elvileg elképzelhető lenne egy olyan változás, hogy a Traditio legis Rómában kialakult, és főképpen szarkofágokon, mozaikokon ábrázolt tematikája átkerülve a kisművészetek területére, deriválódott. Minden mellékes vagy annak érzett kellék, járulékos elem elmaradt (pálmák, sziklák és a paradicsomi folyók), és alkalmazkodott a rendelkezésre álló, a tárgyak kicsinysége miatt már nem egysíkú, egy nézetből látható felületekre. Ez esetünkben a tárgyak szögletességében (akár négyszögletes ereklyetartók voltak, mint a szaloniki darab, akár sokszögűek, mint a polai ) nyilvánult meg: a kis felületeken el kellett választani Krisztust az apostoloktól, és az apostolokat is egymástól. így történt ez a Traditio legist ábrázoló novaljei ezüst ereklyetartón: a nyolc oldal egyikén Krisztus áll, bal kezében kibontott tekercset tartva, tőle balra, a következő oldalon a meghajló Péter apostol áll a thesszaloníkiai ereklyetartóhoz hasonlóan hosszú szárú kereszttel. Majd a további ábrázolásokon a széttagolt eredeti képtípus egyre jobban elvesztette eredeti értelmét, és - mivel a tekercsek amúgy is az apostolokat jellemezték - Krisztus kezében pedig jelen volt a kibontott tekercs, ez átkerülhetett a főapostol kezébe is. Mivel azonban a novaijai ereklyetartó későbbre keltezhető, mint az intercisai és a ságvári ládika, ilyenféle, meghatározóan formális és nem tartalmi alakulásról nem lehet szó. A ballanai ereklyetartó tekercset tartó apostol képét azonban csak ilyen módon tartom értelmezhetőnek. A kibontott tekercs nem a trónoló Krisztus melletti, hanem a következő apostol kezében lóg: a készítő szá7 2 Schumacher, W. N.. RQ 54, 1959. 7 3 Panayotidi, M.-Grabar A., Un reliquiaire paléochrétiene récemment découvert près de Thessalonique, CahArch 24, 2975, 33-42.: Buschhausen 1971. 7 4 Buschhausen 1971, D. Diemer, Zum sogennanten Reliquiar der Heiligen Quiricus und Julitta in Ravenna, RQ 72, 1977, 33-42. 7 5 Cuscito 1972-1973. 7 6 Binsfeld, W„ Eine frühchristliche Darstellung in Trier, TrZt 50 (1987) 293. 7 7 W. B. Emery-L. P. Kirwan, The Royal Tombs of Ballana and Oustul I 78, II. pl. 68. Az ereklyetartó feldolgozását Török László végezte el: An early Christian suver reliquiary from Nubia, Fs Fr. W. Deichmann. 7 8 Ilakovac, В., Unbekannte Funde aus Novaija, Atti del IX Congresso Internationale di Archeologia Cristiana 1975, Studi di Antichita Cristiana XXXII, Citla del Vaticano, 338, Abb. 4. 7 9 R. Noll, Vom Altertum zum Mittelalter, Wien: Buschhausen 1971, В 20, 249.
