Folia archeologica 44.

Tóth Endre: Ókeresztény ládikaveretek Ságvárról

FOLIA ARCHAEOLOGICA XLIV. 1995. BUDAPEST ÓKERESZTÉNY LÁDIKAVERETEK SÁGVÁRRÓL TÓTH Endre A ságvári késő római erőd déli kapuiának keleti tornyában két egyforma bronzlemez került elő, amelyeken három, téglalap alakú mezőben egy-egy férfi látható

1. A képmezők felirata szerint az alakok Petrus, Paulus és köztük egy bizonyos Timotheus. A lelet ládikaveret töredéke és a legkorábbi iparművészeti emlékek közé tartozik, amelyeken a főapostolokat ábrázolták. Különösen ritka a 4. században, nem szepulcnrális körben használt műalkotáson egy szent ábrázolása. Timotheus személye - függetlenül az azonosítástól - fontos történeti és egyháztörténeti kérdések felvetését és részben megoldását tette lehetővé. A darab 1973-ban került elő; 1975-ben Gáspár Dorottyának adtam át műfaji publikálásra

2. A jelen tanulmányban ismertetem a ládikaveret lelőkörülményeit: megkísérelem a tárgy készítési és földbe kerülési idejét meghatározni, elvégzem a lelet ikonográfiái vizsgálatát és Timotheus azonosítását. A ságvári erődben 1971 — 1980 között végeztem feltárást

3 (1. ábra). A munka során meghatároztuk az erőd és a védművek alaprajzát és két fő építési periódusát; az erőd E-i részén feltártuk a belső épületeket (horreum, két nagy, háromhajós raktár, parancsnoki lakóépület, perisztihumos főépület északi fele). Á kutatás lehetőségeit korlátozta, hogy Ságvár legrégebbi, keleti része ráépült az erődre. A falu kelet-nyugati irányú széles utcája (Petőfi S. utca) és házsorai miatt az erőd déli fele, a Jókai utca és házsorai miatt a nyugati széle nem voll kutatható. Az erődöt nyugatról keletre erősen lejtő felszínre építették. A szintkülönbség eléri a 10 métert. Az erőd keleti felét a Jaba-patak és vizenyős környezete fogja Közre. Az erőd erősen lejtős felszíne miatt a keleti védművek körzetében a magas talajvíz miatt csak korlátozottan lehetett földmunkát folytatni; különösen reménytelen vállalkozás volt ez a kiszedett falak esetében. Az erődfal és a kerek tornyok köveit pedig az újabb korban szinte minden kutatott helyen kiszedték. Mindössze másfél métert találtunk meg az északi erődfalból, és a nyugati fal és egyik tornyának néhány méteres szakasza látszik ma is a református templom mellett, amelynek nagy részét Paulovics István 1939-ben letisztította

4. Az erődfalak által közrefogott terület a négyzet felé közelítő szabálytalan négyszög. Északi oldala 298, a keleti 225, a déli és a nyugati 270 m hosszú. Területe ' Tóth 1975. 183-189.; Fülep F.-Török Gy., in: Spätantike und frühes Christentum, Propyläen Kunsgeschichte. Suppl. 1. (Berlin 1977), Nr. 387 a., Taf. 87. b. "-Gáspár 1977, 255-257.; Ua. 1980-81, 117-119. »Tóth 1988, 197-226. 4 Tóth 1975, 183-189; Ua. 1985, 121-135.; és lásd az ásatási jelentéseket a Régészeti Füzetekben 1972 és 1981 között.