Folia archeologica 43.

Mesterházy Károly: Az ún. tokaji kincs revíziója

Az ÚN. TOKAJI KINCS REVÍZIÓJA 233 ban semmiképpen sem keltezhetik a 13-14. századi nagy fülbevalókat, de még az eddig nem említett S végű hajkarikákat sem, hiszen 10. századiak: I. Romanos Lakapenos és Christophoros (921-31) és VII. Konstantinos Porphyrogennetos és II. Romanos (948-59) pénzei. Az utóbbi uralkodók körülvágott pénzei fizetőeszközként sem szolgálhattak, legfeljebb olyan körülmények között, ahol kizárólag nyersanyag súlyban számoltak velük. Ez az időszak Magyarországon a 10. század lehetett, a magyar pénz megjelenése előtti korszak. A későbbi időszakban, amikor szokásba jött a pénzek rontása, körülvágása, már nem voltak forgalomban ezek a solidusok. A kezdő időpontot a 10. század közepétől számíthatjuk, amikoris a BMC 60 típusú pénzeken feltűnik a körülnyírás (VII. Konstantinos Porphyrogennetos és II. Romanos solidusain), a „tokaji" leletben, egy gyöngyöspatai szórvány soliduson, és a szokás végét jelezheti a nagyharsányi lelet, amelyben szintén három pénzük fordul elő. Ebbe a sorba illeszkedik az egyetlen ismert külföldi előfordulás is; a csehországi Libicén találtak egy Johannes Tzimiskes (969-76) solidust.

14

7 Kérdéses, hogy e szokásnak változata-e, vagy előzménye a pénzek felezése, negyedelése, ahogy ezt a balatonszemesi honfoglaláskori sírban tapasztaljuk,

14

8 de ahol nem voltak tekintettel a Krisztus fejre a feldaraboláskor. A bizánci réteghez tartoznak a súlyok (13. kép 2., 20. kép 7.).

14

9 Koruk pontos megállapítására csak szakember hivatott. A washingtoni Dumbarton Oaks gyűjteménynek a mieinkkel összevethető súlyait az 5-6. századra keltezik.

15

0 A Kádár Z. által említett párhuzamok is avarkoriak.

15

1 Kérdéses, hogy a pontosabb korhatározás lehetséges-e? Kérdéses továbbá a pénzek és a súlyok összetartozása. A bizánci eredetű tárgyak közé tartoznak a félhold alakú lemezes fülbevalók (20. kép 8-9). Nem dönthető azonban biztonsággal el, hogy a „kincs" melyik rétegébe tartoznak, mert nem csak balkáni kincsleletből (Boljetin) ismeretesek, hanem magyar sírleletből is (Gyula).

15

2 A kétpár gyöngykoszorúval díszített fülbevalók ajakimovicz féle 13. csoportnak a jellemzői, s nevükkel ellentétben nem kizárólag „törtezüst"-ből álló kincsekben fordulnak elő (Kopievka). Balkáni eredetű tárgyak azonban nagyon ritkán fordulnak elő köztük (pl. Zawada Lanckoronska). A két fülbevaló nagyon jó állapota alapján arra is gondolhatunk, hogy nem sírleletből származnak. Nem zárható ki a bizánci eredetű tárgyak és a kiev —volhiniai típusú fülbevalók összetartozása, mivel a pénzek és a fülbevalók megközelítőleg azonos időszakból származnak. Hasonló összetételű kincsleletet azonban párhuzamként nem tudunk felmutatni. A nagyobb egységeken kívül kisebb tárgycsoportokat is tartalmaz a „kincs". Közéjük tartoznak az S végű hajkarikák (20. kép 1-5.). A vastag ezüst huzalból készült, keskeny és bordázott végű karikák a tárgytípus jellegzetes darabjai. Maga a bordázás all. század közepén jelenik meg, és a sírleletekben legkorábban I. András pénezivel fordul elő. A vaskos formájú, keskeny, és bordázott végű változat pénzek nélkül Szécsény—Kerekdombon, Molnos/Mlynarcén uralkodó forma, Majson a 692. 14

7 Kovács 1989. 138. 714. jegyzet.; Gedai 1975. 88. IV. t. 4-6. 14

8 Költő 1990. 91. 4. ábra 23. 14

4 Göhl 1901. 193-98. Ma már csak a két négyszögletes súly van meg, a korong alakú harmadik elveszett. 15

0 Ross 1962. No. 80-81. 46. t. 15

1 Kádár 1961. 202. 15

2 Bakay 1978. 174.