Folia archeologica 43.
Mesterházy Károly: Az ún. tokaji kincs revíziója
208 MESTERHAZY KAROLY vie végezte 16 lelőhellyel, Kovacevic csupán 8 lelőhelyével szemben. 3 0 Mindketten említik a zombori múzeumban őrzött kladovai és az első zajeeari leletet (dr. Frey Imre magángyűjteményéből, aki az első leletből megvásárolt három hajkarikát, a másik háromnak nyoma veszett), 3 1 az előbb említett Versec környéki (Podvrsac) és a verseci múzeumban őrzött hajkarikát, és egy vincait. 3 2 Ezek közül mindegyik jó párhuzamnak tekinthető. Jó párhuzam még a belgrádi Muzej primenjene umetnosti-ban őrzött hajkarika pár, amely Skopje környékéről való, és a „tokaji" lelet két-két kettős pár gyöngykoszorúval díszített najkarikájával mutat rokonságot. 3 3 Kissé egyszerűbb egy szendrői hajkarika, mivel a kettőskúpos dísz középvonalában gömbkoszorú helyett egyszerű huzal rátét látható. 3 4 A belgrádi Nemzeti Múzeum az említett vincsai hajkarikán kívül más, minket közelről érintő hajkarikákat is őriz, bár lelőhelyük ismeretlen. Egy példány már az I. világháború előtt a gyűjteménybe került, ezt közölte Riegl is, majd Kovacevic és Corovic-Ljubinkovic is. Karikája filigrándróttal együtt sodort kettős ezüsthuzal, a kettőskúpos dísz két oldalán kerek áttöréssel díszített gömb alakú díszek vannak. 3 5 További két ismeretlen szerbiai, ill. ÉK-szerbiai hajkarikát már egyszerűbb változatnak kell tekintenünk. A „szerbiai" hajkarikán a kettőskúpos dísz hosszú, csepp alakú, filigrán keretelésű ezüstlemezekből áll, melyek középvonalában granulációsor húzódik. Az „ÉK-szerbiai" lelőhelyű darabon az ezüstlemezeken csupán egy ezüstgömböcske van felforrasztva. 3 6 Jó párhuzama a „tokaji", de még inkább a Magyar Nemzeti Múzeum ismeretlen lelőhelyű kincsleletének a zajeeari második lelet (Zajecar-Leskovac), amely az első közelében került elő, de 117 pénzzel együtt. A leletet lován Alexander (Sisman János Sándor 1331—65) bolgár cár és fiának Mihálynak a pénzei keltezik. 3 7 A kincset a török előtöréskor rejthették el. A Corovic-Ljubinkovic által idevont prilepi 3 s, és a Bécsben őrzött csernovici hajkarikák középső, kettőskúpos díszén már hegyes, kúpos tüskék láthatók, és szintén távolabbi párhuzamok. 3 9 A zajeeari második lelet hajkarikáinak csavart karikája adta az ötletet CorovicLjubinkovicnak arra, hogy két időrendi csoportot különítsen el az általa és a déli szláv kutatók által „tokaji"-nak nevezett hajkarikák között. Tehát a „tokaji" sima huzalú karikák, melyeket 10. századi pénzek kelteznek, lennének az első időrendi csoport, a sodrott, díszes karikájú típusok alkotnák a 13—14. századi fázist. A későbbi csoport megkülönböztető jegyének tekintette a sodrott karikákat Sl. Ercegovic is. 4 0 A kérdés azonban nem egészen ilyen egyszerű még attól eltekintve is, hogy 3 0 Kovacevic 1953.; Corovic-Ljubinkovic 1954. Kovacevic már 1949-ben hét, zömmel ismeretlen lelőhe. lyű hajkarikát mutatott be a belgrádi Umetnicki muzejből és egyet Erdőd/Erdutról. A I-IV és В I—XII típusokat különít el. A tokaji hajkarikák nála а В IV. típusba (két és több gömbös karikák) sorolódnak a kladovói példányokkal együtt, míg az erdődi hajkarikát а В X. típusba osztotta be. Az egyes altípusokban teljesen különböző karikák vannak. Kovacevic 1949. 116. 3 1 Kovacevic 1953.152.; Corovic-Ljubinkovic 1954. 2. kép. Nagy 1964. 56. t. 3-5. 3 2 Kovacevic 1953. 153.; Corovic-Ljubinkovic 1954. 12 és 11. kép.; Milosevic 1990. 154-155. No. 251. 3 3 Corovic-Ljubinkovic 1954. 83. 3. kép. ; Radojkovic 1969. Kat. No. 46. 21. t. 3 4 Corovic-Ljubinkovic 1954. 84. 5. kép. 3 5 Riegl— Zimmermann 1923. 74-75. 72. kép.; Kovacevic 1953. 152. 83. kép.; Corovic-Ljubinkovic 1954. 86-87. 10. kép. 3 6 Corovic-Ljubinkovic 1954. 88. 14. és 15. kép. Valamelyik fülbevalót említi Kovacevic 1953. 152. is. 3 7 Corovic-Ljubinkovic 1954. 84-85. 6-7. kép. 3 8 Corovic-Ljubinkovic 1954. 88. 13. kép. 3 9 Corovic-Ljubinkovic 1954. 83-84. 4. kép. 4 0 Corovic-Ljubinkovic 1954. 84.; Ercegovic 1976. b. 43.
