Folia archeologica 43.

Mesterházy Károly: Az ún. tokaji kincs revíziója

194 MESTERHÁZY KÁROLY ideje, all. század közepe, második fele. Bóna feltételesen, Bakay idézőjelben használta a kincs szót, tehát kételyei voltak,

7 míg Szőke B. e kételyeket hangsúlyozva mégis a honfoglaló tárgyak között tárgyalta a több száz évvel későbbi nagy fülbevalókat.

8 Nem kételkedett a leletek kincs voltában Gedai, keltezésükben is a bizánci érmeket vette irányadónak,

9 Bálint indoklás nélkül all. század első harmadára,

1

0 Kovács L. pedig Némethet követve all. század második felére keltezte.

1

1 A külföldi kutatók közül máig legbehatóbban M. Corovic-Ljubinkovic foglalkozott a tokaji lelettel. Éppen azért, mert nem kételkedett (ennek legalábbis alig adja jelét) a „kincs" eredetében, a „pénzzel keltezett" nagy tokaji fülbevalók alapján egy korábbi, 10—11. századi horizontot is feltételez ebben a típusban, miközben a hiteles leletek mind későbbiek (13—14. sz.).

1

2 A korábbi magyar kutatás és Corovic—Ljubinkovic nézete hatott Z. Vanara, aki szintén keltező értékűnek véli a „tokaji" leletet.

13 J. Giesler Szőkéhez hasonlóan kétkedő volt a leletkörülményeket illetően, mégsem ezért nem foglalkozott a „tokaji" lelettel, hanem mert a benne levő tárgyak megjelenését túl későinek találta a bjelo brdoi kultúra kezdeti szakaszának vizsgálatához.

14 Mi derül ki a leletkörülményekről a leltári naplóból? A Magyar Nemzeti Múzeum 1896. szeptember 1. és 1897. február 20. között nat ízben vásárolt leleteket Krausz Jakob régiségkereskedőtől, melyeknek származási helyéül „állítólag tokaji lelet", „állítólag Tokaj vidéke" van megjelölve. Ezután 1897-ben egyszer lelőhely jelzése nélkül van bejegyezve két nagy fülbevaló, melyeket még Krausz J.-tól vettek, majd végül honfoglaláskori leletek kerültek a Nemzeti Múzeumba „Tokai vidékéről". Krausz a leleteket közvetítőn, nyilván sok felvásárlója egyikén keresztül szerezte meg, aki Tokajban működött. Név szerint is ismerjük: Kupfernak hívták. A lelet egységességét először is az teszi kétségessé, hogy azokat teljes összevisszaságban szállította Krausz. Az első tétel 1896. szept. l-jén került megvásárlásra 80 Ft-ért. 65/1896.1. (őskori) arany karikák, 4 db. 2. népvándorláskori ezüst fülbevaló 4 db. 3. hasonló fülbevaló feje 1 db. 4. apró gömbökkel díszített, belül üres gomb fele ezüstből 1 db. 5. ezüst töredékek a 3. sz. alatti fülbevalóból és a 4. sz. alatti gombból 66 db. 6. torques töredéke erősen ónozott bronzból 6 db. 7. ugyanannak töredéke 3 db. 8. bronz fibula töredék 2 db. 9. római kori bronz csiptető (csipesz) 1 db. 10. bronz korong jeggyel (súly) 1 db. 11. négyszögletes bronz lap berakott jeggyel 1 db. 12. kis négyszögű súly 1 db. Az egykori leltári kormeghatározás a 2-5. alszámoknál hibás, ezek kétségtelenül 10. századi fülbevalók, és azonos korú lehet a granulációval díszített gomb is. A többi 7 Bóna 1964. 166.; Bakay 1978. 174. 8 Szőke 1962. 51. 9 Gedai 1975. 88. 1

0 Bálint 1991. 136. 1

1 Kovács 1989. 162. 1

2 Corovic-Ljubinkovic 1954. 91-92.; Szőke 1962. 51 1

3 Varia 1954. 79. 1

4 Giesler 1981. 20-22.