Folia archeologica 43.
Tóth Endre: Későrómai sír Tihanyból. (A lemezből készült hagymafejes fibulák tipológiájához)
150 TÓTH ENDR F. a kissé nyomott és kicsúcsosodó gömbök mérete nő meg, hanem a kengyel keresztmetszete is megerősödik: ezért a trapéz metszetű kengyelgerinc szélessé válva különösen alkalmas díszítésre. A párhuzamos oldalú tűtartó felületének széleit folyamatos volutasor keretezi. A gömbök kicsúcsosodását, legalább is az oldalgömböknél esetenként az okozza, hogy a kereszttag belsejében húzódó, és a tűt tartó drót kiemelkedik az oldalgömb csúcsánál. A csoportba tartozó fibulákat a hosszúságuk, és a kengyel rövidsége alapján lehet jól elkülöníthetően, két csoportba osztani. В 4 a Szófiai csoport (15. ábra) A típusba tartozó példányok nagyméretűek, hosszúságuk 9-11 cm, sőt több is lehet. Tűtartójuk az előző (B 3-as) csoporthoz hasonló hosszúságú és arányú. A tagok keresztmetszete azonban jelentősen megerősödik. A kengyel keresztmetszete vaskos trapéz. A tűtartófelület szélét négy és fél voluta folyamatosan keretezi. A tűtartófelületet és a kengyelgerincet sűrű niellóminta díszíti. A szófiai megjelölés a darabok keleti előfordulását jelzi. Bulgáriából jónéhány példánya ismert. 1. Aranyozott fibula, Lh : Augusta Traiana (Stara Zagora, Bulgária, Szófia, Nemzeti Múzeum, Antik Gyűjtemény 2368.) Ivanov 1972,10. 2. Aranyozott fibula, lh. ismeretlen (Szófia, Régészeti Múzeum, Antik Gyűjtemény, Inv. Nr. 1859.) Ivanov 1972, 15. 3. Aranyozott bronzfibula, Lh: Kozloduj (Szófiai Régészeti Múzeum, Inv. Nr. 6606): sírban találták. Ivanov 1972,18. 4. Aranyozott bronzfibula, Lh: Neviodunum. (Szlovénia) S. Petru-P. Petru 1978. nr. 90. 5. Aranyozott bronzfibula, Lh: Neviodunum (Szlovénia) S. Petru-P. Petru 1978, nr. 91. 6. Aranyozott bronzfibula, Lh: Csákvár (Magyarország) későrómai temető 69. sír. A. Salamon-L. Barkóczi, Alba Regia 11,1970, 56.: Zs. Bánki, Objets romains figurés en bronze, argent et plomb, Székesfehérvár, 1972, nr. 55. 7. Aranyozott bronzfibula, Lh: Kisárpás, (Magyarország) későrómai temető 116. sírja. Bíró E., Arch. Ért. * 86,1959,174. XLIX tábla 3. 8. Aranyozott bronzfibula, Lh: Dráva-meder. (Horvátország) Vinski 1974, II. tábla 1. p. 8. В 4 b Tihanyi típus (16, 17 В ábrák) A típusba a rövid tűtartójú, tömzsi darabok tartoznak. A tűtartó a kengyelnél is valamivel szélesebb. A kengyel majdnem négyszögletes keresztmetszetű. Az arányok változása miatt a viszonylag kisebb méretű fibulához erősen meghajló kisebb kengyel tartozik: ez nem teszi lehetővé a széles, trapézalakban kiszélesedő kengyelt. A kereszttag is rövidebb mint а В 4 a típusban. Éremmel keltezett példány a tihanyi sírból került elő, Iulianus éremmel. А В 3-4 csoportok fibuláin gyakori egy feltűnő, sokáig félreismert díszítés: az esetek többségében körben, ritkán négyszögletes mezőbe foglalva ifjú arcmások díszítik. Régebben ezeket a Constantinus-dinasztia caesarjaival, gyakran név szerint is megkísérelték azonosítani. 2 2 Ez pedig gátolta a fibulák helyes keltezését 2 3. U. Süs2 2 Laur-Belart 1959, Ivanov 1972,9. 2 3 Pröttel 1988 még mindig figyelembe vette a medaillonportrék régi azonosítását.
