Folia archeologica 43.

Tóth Endre: Későrómai sír Tihanyból. (A lemezből készült hagymafejes fibulák tipológiájához)

KÉSÖRÓMAI SÍR TIHANYBÓL 131 3. ábra. A fibula oldalnézete Abb. 3. Seitenansicht der Fibel nyak vége körkeresztmetszetű : a tűtartó elülső felületére vágott lyukba illesztve a végeit visszahajtották. A tűtartó illesztése nem figyelhető meg a munka tökéletessége és a fibula jó állapota miatt. Feltételezhető, hogy a tűtartó íves alsó lemezét forrasztották a fedőlaphoz, majd oldalt felvágták, hogy a tűhegy behelyezhető legyen. 2. Szürke, egyfülű agyagbögre (Ltsz. 66.14.1.). Magassága 9,2 cm, talpátmérője 3,8 cm, szájátmérője 7,5 cm. Körte alakú, világosszürke; anyaga finom tapintású, pereme kissé kihajlik, teste a talpa felé jelentősen elkeskenyedik. Kis talpkiképzésű: füle kissé nyomott körkeresztmetszetű (4-5 ábrák). 3. Szürke tányér (Ltsz.: 66.14.2.). Oldala kissé ívelten, V alakban emelkedik, a pereménél megvastagodik. Sötétszürke, anyaga finom tapintású: aljának átmérője 9,6 cm, szájátmérője 15 cm, magassága 4,4 cm (4-5. ábrák). 4. Iulianus császár kopott és töredezett szélű sírmiumi verete

7 (LRBC 1616). A sír tájolása ÉNy-DK-i volt. A fibula és a mellékletek helyét nem ismerjük. A fibula férfiviselet tartozéka. A bögre-tányér együttes a férfi vagy női temetkezések megállapításához indifferens. Helyük az esetek többségében a láb körzetében volt

8. Mindhárom tárgy jellegzetes 4. századi készítmény. Az edények a századon belül pontosabban nem keltezhetők. Éppen a tihanyi sír mutatja, hogy a század utolsó harmadában is használták a fekete tányért és a besimítás nélküli világosszörke bögrét. A két edény, amint az anyaguk és formájuk mutatja, jellegzetes késő császárkori típusok. A korábbi császárkorra jellemző, világosszínű, okker és téglaszínű, szinte függőleges falu, behúzott peremű tányérokat a késő császárkorban a tihanyi sírban 7 Az érem meghatározását Lányi Verának köszönöm. 8 Lányi V., Die spätantiken Gräberfelder von Pannonién, Acta Arch. Hung. 24, 1972,96.